Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Melega Miklós: A női szerzetesrendek megtelepedése Szombathelyen a dualizmus korában
rend történetét, jellegzetességeit és szabályait, hogy ezzel is elősegítse a kármelitákkal szemben egyes városlakók körében tapasztalható idegenkedés leküzdését.71 A rend Szombathelyi megjelenésének előzményei 1904 novemberéig vezethetők vissza. Ekkor fordult az egyházmegye vezetőjéhez a sopronbánfalvi kármelita zárda egyik nővére, keresztről nevezett Mária Erzsébet Johanna Walterskirchen bárónő, abból a célból, hogy Szombathelyen a kálvária templom mellett egy kis zárdát, egy kis magyar kármelt .. "n építhessenek, szomszédságában egy kis kerttel, és ezt a területet ingyenesen kaphassák használatba. Az idézett szövegben a „magyar” szónak különös jelentősége van abból a szempontból, hogy megértsük, miért is jelentkeztek az apácák a vasi megye- székhelyen letelepedési szándékukkal. A kérelmező nővér ugyanis megjegyezte, hogy mióta az innsbrucki kolostorból visszakerült szülőhazájába, élénken élt benne az a vágy, hogy egy magyar zárdát alapítson: „Élesztette azt az a tapasztalat, hogy több magyar haja- dont, kik belépésre jelentkeztek, el kellett utasítanunk, mert még nincsen magyar házunk, hol a német nyelv tudása nem szükségeltetnék.”11 73 Alapvetően ez volt az a késztetés, ami a német nyelvi környezetet jelentő Sopronból az oda legközelebb eső jelentős, magyar lakosságú településre, Szombathelyre irányította az apácák figyelmét. Ezt a szándékot ráadásul nem csak a kezdeményező nővér, hanem a házfőnöknő is magáévá tette, örülvén annak, hogy a rendbe való belépés lehetősége ezáltal a magyar jelöltek előtt is megnyílik. Ez a szándék a szombathelyi fogadtatás szempontjából is kedvező feltételeket teremtett, mert német nyelvű apácák érkezését a városban sokan nem vették volna szívesen.74 A kálvária templomot és az építkezés leendő helyszínét 1905. február elején tekintette meg a sopronbánfalvi házfőnök, Mária Erzsébet Johanna társaságban, miután erre római központjukból engedélyt kaptak, ugyanis rendkívül szigorú rendi szabályzatuk alapján máskülönben nem hagyhatták volna el kolostoruk klauzúráját.75 Szombathelyen „terepszemlét” tartva a város nyugati peremén elhelyezkedő dombsoron épült kálvária kápolna mögötti területet szemelték ki a leendő zárda felépítésére. A megfelelő helyszín kiválasztásánál figyelembe vett szempontok a kármeliták esetében szöges ellentétben álltak azzal, ami a domonkos nővéreket motiválta, akik célirányosan a belvárosba települtek, hogy társadalmi küldetésüket, az oktatási tevékenységet minél egyszerűbben gyakorolhassák, és iskolájukat frekventált, központi fekvésű helyen működtethessék. A kármelitákra nem volt jellemző az ilyen típusú társadalmi szerepvállalás, mert ezek az apácák kifejezetten befele forduló, szemlélődő, kontemplativ életmódot folytattak. A nővérek a világ zajától elvonulva, a csendet egymás között is igen szigorúan megtartva éltek.76 Bizonyosra vehető, hogy választásuk nem csak városszéli fekvése miatt esett az évszázadok óta megszentelt helynek számító kálvária dombra. Ez a helyszín, a magaslat azért is vonzó lehetett számukKell-e két apáczazárda? = SZÚ, 1905. márc. 12. 1-2. p.; Kármelita apáczák intézményének rövid ismer- ^ tetése. = SZÚ, 1905. júl. 16. 1-2., júl. 25. 1-4- p. 72 A kármelita apácák szombathelyi megtelepedésével kapcsolatos, 1904-1908 között keletkezett iratokat eredeti helyükről utólag kiemelték, és egy iratcsomóba gyűjtve a 3400-1/1908. szám alatt írattározták. A könnyebb visszakereshetőség érdekében a továbbiakban a csomó megjelölése után kerek zárójelben megadjuk az egyes iratok egyedi iktatószámát is; SZEL AC 3400-1/1908. (4429/1904.) 73 SZEL AC 3400-1/1908. (4429/1904.) 74 Kármelita apáczák Szombathelyen. = SZÚ, 1905. márc. 5. 7-8. p. 75 SZEL AC 3400-1/1908. (399/1905.) 76 Kármelita apáczák Szombathelyen. = SZÚ, 1905. márc. 5. 7-8. p. 448
