Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Melega Miklós: A női szerzetesrendek megtelepedése Szombathelyen a dualizmus korában
származó társadalmi és állami bajok veszélyes felburjánzását. [...] Szombathely tanácsa sokkal elfogulatlanabb, semhogy azon városok szerencsés helyzetét, melyekben ily leánynevelőintézetek léteznek, és ezek égető szükségét fel ne ismerje. [...] E város [...] szegény vagyoni viszonyainál fogva ezen egyik főszükséglet kielégítésénél kötött kezekkel áll.”15 A főpásztor örömmel fogadta a delegáció előterjesztését, és biztosította a kérvényezőket, hogy mindent el fog követni az általa is igen fontosnak ítélt ügy sikeréért, az iskola mielőbbi létrehozásáért.16 17 Az esemény kapcsán a helyi szabadelvű sajtóorgánum, a Vasmegyei Lapok is vezércikket szentelt a kérdésnek, „Vallásos nevelést!” címmel. Az újságíró kikelt a vallásellenes eszmék és a romlott erkölcsök terjedése ellen, és a helyi lakosság igényét így fogalmazta meg: „... égető szükségünk van apáczák által vezetett leány neveidére. [...] Első és fő szükség a vallás-erkölcsös nevelés, amely egyedül képes megadni az erőt arra, hogy eredménnyel küldhessünk a társadalom nagy részénél felburjánzott elvadultság és köznapiság, durvaság és pökhendiség, vallásgunyolás és minden nemesebb érzést kiölő szemtelen trágárság ellen, amely napjainkban orgiáit üli."11 „Oda kell törekedni, hogy a nemzet leánysarja, amelynek osztályrésze leszen anyává lenni és a hazának derék fiakat nevelni, már zsenge korától kezdve [...] vallás-erkölcsös nevelésben részesüljön.”18 Mindezek a fejlemények azt bizonyították, hogy a zárda alapítását nem csupán az egyházmegye, illetve a katolikusok szorgalmazták, hanem a helyi lakosság túlnyomó részéről jelentkezett egy valós társadalmi igény. A püspökség törekvései tehát szerencsésen összetalálkoztak a város szándékaival, sőt ezúttal Szombathely immár kezdeményező szerepet is vállalt. A kölcsönös elvi akaratnyilvánításon kívül azonban az ügyben konkrét lépések ekkor még nem történtek. A zárda-alap folyamatosan gyarapodó pénzeszközeit 1895-ig a püspökségen kezelték, majd akkor az immáron tekintélyes nagyságrendet képviselő vagyon további gondozását a székeskáptalan gondjaira bízták. Ez az év jelentős mérföldkőnek számított, ekkor történt ugyanis az első érdemi lépés a későbbi zárda megalapítása ügyében, azáltal, hogy a püspökség 11.062 forintért megvásárolta az úgynevezett Alexy-házat és a hozzá tartozó tekintélyes méretű földterületet.19 Az 1 kh20 507 négyszögöl21 kiterjedésű, korábban Alexy Emil (1844— 1932) városi főorvos tulajdonában álló ingatlant22 szemelték ki a zárda leendő helyszínéül. A zárda-alap vagyona ezzel már megközelítette az 55.000 forintot. A felajánlások ezután is sorozatosan érkeztek. Jelentősebb tételt képviselt özvegy Turkovics Jánosné adománya, aki 1897-ben erdejét, és Kőszegi utcai házát hagyta az alapítványra, mindösszesen 10.784 forint értékben. Hidassy Kornél püspök 1898-ban az alap történetében a legmagasabb összeget, 50.000 forintot ajánlott fel az iskola céljára. A második legnagyobb tétel, 42.409 korona értékű vagyon az 1901-ben elhunyt Hermann Anna végrendelkezése nyomán folyt be, majd ugyanebben az évben Puli György (1825-1901) nagyprépost 18.694 koronás hagyatéka gaz15 Vallásos nevelést! = VL, 1886. ápr. 4. 2. p. 16 Uo. 17 Vallásos nevelést! = VL, 1886. ápr. 4. 1. p. 18 Vallásos nevelést! = VL, 1886. ápr. 4. 2. p. 19 Szombathelyen. = VL, 1895. ápr. 21. 20 Területmérték. 1 katasztrális hold = 1600 négyszögöl = 5754,64153 m2. Fodor György: Mértékegység- ^ lexikon. Bp., 1990. 111. p. 21 Területmérték: 1 bécsi négyszögöl = 3,5966 nv. Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601-1874- Bp., 1990. 37-, 407-408., 585. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. IV. Levéltártan és történeti forráskiadványok; 6.) 22 SZEL AC 3887/1904., 4504/1904. 434
