Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Söptei Imre: A közösség szolgálatában. A Kőszegi Evangélikus Nőegylet története, 1864-1949
egyenlítette ki végrendeletében, amelynek értelmében 1882-től újabb két protestáns személy eltartásának anyagi alapját biztosította.1 JÓTÉKONY EGYESÜLETEK MAGYARORSZÁGON A magyar jótékony célú egyesületek között az egyik történeti feldolgozás az élen az 1810- ben létrejött „Ehrsamen verähligten Weingärtner Gemeindét” említi, amely Pesten (ma: Budapest), a rászoruló józsefvárosi szőlősgazdákat látta el, de a tagok egy itáliai földrengés károsultjait is segélyezték.7 8 A nőegyesületek közül az 1817-ben József (1776-1847) nádor második felesége Hermina (1797-1817) főhercegasszony védnökségével alapított Pesti Jóltévő Asszonyi Egyesületet tekintik az elsőnek, amelynek tevéknységét később kiterjesztették Budára (ma: Budapest) is.9 Sorsa történetünk szempontjából is érdekes, mivel a nádor hanna- dik felesége, Mária Dorottya (1797-1855) pártfogása alatt - László Ferenc fogalmazása szerint - „... enyhe evangélikus dominancia ...”10 volt érezhető. Az egylet asszonyai meghatározták a szegénység fogalmát, és csoportokba sorolták az elesetteket. Pestet és Budát ellátási kerületekre osztották fel, amelyekben a segélyezés hatékonyságának növelése érdekében környezettanulmányokat végeztek.11 A minta, úgy tűnik, a következő évtizedekben csak az zsidókat érintette meg, legalábbis az ő szervezeteik létrejöttének nyomaira sikerült rátalálnunk.12 13 Az 1860-as évek első felében, talán a provizórium alatt valamelyest enyhülő politikai szorítás adta lehetőségeket kihasználva, vagy az éveken át tartó aszály miatt bekövetkezett éhínség láttán sok-sok jótékony egyesület jött létre Magyarországon, ugyanakkor az okok említésekor nem hagyható figyelmen kívül, hogy éppen ezekben az évtizedekben jelentősen változott meg a nők társadalmi szerepéről korábban rögzült felfogás. Bibliográfiák és kiadványok sora is mutatja, hogy ténylegesen milyen magasra szökött az említett, egyletalapítási „láz”. Az ország szinte teljes területére kiterjedt, és elsősorban a városokat érintette, ám nem egy esetben vármegyei hatókörú'eket is létrehoztak. A legkorábbiak és az igazán jelentőseket közé sorolható: Losonc (ma: Lucenec, Szlovákia) (1862), Heves vármegye (1864), Győr (1864) stb.n A Kőszeghez közeli városok közül Sopronban - amely amúgy is oly sokszor jelentett mintát gazdasági és kulturális téren is - 1862-ben két jótékony nőegylet működött. Az egyik Széchenyi Pálné grófné vezetésével, 450, a másik Szürnyegi Horváth Amália elnöklete alatt, 326 taggal.14 Feltételezhetőleg utóbbi lehetett a protestánsok társulata. 7 Söpteí Imre: A Schey család Kőszegen, 1794-1883. In: Előadások Vas megye történetéről. 5. Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Szombathely, 2010. 37-38. p. (Archivum Comitatus Castriferrei; 4.) 8 Balassa Imre: A magyar szív története. Jegyzetek a filantrópia őskorából. In: A magyar filantrópia könyve. Szerk. Béry László. Bp., 1929. 24. p. 9 Uo. 10 László Ferenc: Evangélikus társasélet a reformkori Pest-Budán. = Budapesti Negyed, 2004- 4- sz. http:// epa.oszk.hu/00000/00003/00033/laszlo.html (Megtekintve: 2014. január 23.) 11 Pálos, 1934- 63. p. 12 Lásd: Százéves nőegyletünk. Történelmi visszapillantás a Nagykanizsai Izraelita Jótékony Nőegylet múltjára. Szerk. Winkler Ernőné. Nagykanizsa, 1943. 16 p.; A Miskolczi Izr. Nőegylet 75 éves története, 1847-1922. Összeáll. Plank Miklós. Miskolc, 1922. 48 p.; A Pápai Izr. Nőegylet százéves jubiláns emlékalbuma, 1824-1924. Szerk. Bruder Elemér. Pápa, 1925. 75 p. 13 A Losonci Evangélikus Nőegylet emlékkönyve, 1862-1937. Szerk. Kuszy Emil. Losonc, 1937. 40 p.; Breznay Imre: A Hevesmegyei és Egervidéki Jótékony Nőegylet harmadik negyedszázadának története, 1910-1934. Eger, 1935. 62 p.; A Győri Jótékony Nőegylet jubileumi almanachja, 1864-1934. Győr, 1934- 66 p. 14 Statistikai közlemények. 4- köt. 1. fűz. Szerk. Hunfalvy János. Pest, 1862. 258. p. 424
