Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Söptei Imre: A közösség szolgálatában. A Kőszegi Evangélikus Nőegylet története, 1864-1949
SOPTEI IMRE A KÖZÖSSÉG SZOLGÁLATÁBAN A KŐSZEGI EVANGÉLIKUS NŐEGYLET TÖRTÉNETE, 1865-1949' A szegények gyámolítása ókori és bibliai gyökerekkel is rendelkező emberi tevékenység. A kifejezés szinonimái között található a jótékonyság, a részvét, az emberiesség, a filantrópia, a diakónia stb. Érzelmi alapja a nyomorban szenvedők láttán fellépő azon érzet, hogy ilyen állapotban nem élhet az emberi faj egyetlen tagja sem. Ennek ellenére voltak, vannak és valószínűleg mindig is lesznek koldusok, hajléktalanok, alamizsnára szorulók. Még akkor is, ha nem látjuk, vagy nem akarjuk látni őket. Már a középkorban is létezett a kereszténységgel áthatott államilag szervezett, tervezett és támogatott segélyezés, de így is nagyon sokáig elsősorban a magánszemélyek adakozásán, valamint szerzetes- és apácarendek tevékenységén múlott, kik és milyen mértékben részesültek az elsősorban anyagi természetű segítségben. Ekkoriban még kevésbé lehetett beszélni tudatos és rendszeres szegénygondozásról.1 2 Talán már ezen utóbbi, az elesettek rendszeresnek mondható istápolásának kategóriájába vehetjük a Kőszegen a Nádasdy Pál (1686-1721) által még a 17. században építtetett városi ispotályt,3 majd az 1715-ben Meskó Jakab királyi referendárius (tanácsos) kezdeményezte szegényintézetet.4 5 Ennek anyagi alapját az általa tett alapítvány biztosította, amelynek kamatait, valamint a helyi lakosok között tartott gyűjtések bevételeit használhatták az ott elhelyezett hat koldus elhelyezésére és napi ellátására.3 A szű- kölködők ruházatot, élelmet, tüzelőt és kevés készpénzt kaptak. Ebből az intézetből lett később a katolikus szegényház. Az evangélikusok az 1811-ben elhunyt Pallisch Sámuel készpénzből és házból álló örökségéből nyújtottak ellátást, eleinte három-három, azután hat-hat férfinak és nőnek.6 A harmadik, akkoriban helyben számottevőnek számító felekezet, az izraelita is adományozónak köszönhette intézetét. Schey Fülöp (1798-1881) kőszegi születésű bécsi nagykereskedő ugyanakkor azzal is példát mutatott, hogy az Albrecht főhercegről (1817-1895) elnevezett házban, 1859-től négy-négy izraelita, illetőleg katolikus, valamint két protestáns vallású személyt fogadtak be. Ezt a létszámot 1 A kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) is támogatta (K 109323) 2 Történeti munkáról lévén szó, nem a szegénygondozás mai, fó'leg szociológiai meghatározásainak ismertetése a célunk, hanem annak a környezetnek a bemutatása, amelyben a jótékony nóegyletek működtek. A korszak egyik alapos összefoglalója, amelyet a tanulmányhoz felhasználtunk, éppen Vas vármegyében készült. Pálos Károly: Szegénység, szegénygondozás. Szombathely, 1934. (továbbiakban: Pálos, 1934.) 7-25. p. 3 Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára Kőszegi Fióklevéltára (továbbiakban: VaML KFL) Kőszeg város tanácsának iratai (továbbiakban: Kvt.) Jegyzőkönyvek (továbbiakban: Jkv.), 1700. április 28. 440. p., 1715. február 16. 141. p. 4 VaML KFL Kvt. Jkv., 1711. május 10. 183. p. 5 VaML KFL Kvt. Jkv., 1711. június 21. 193. p. 6 Karrier Frigyes: Rajzok a kőszegi evangélikus egyházközség múltjából. Kézirat. Másolat. VaML KFL Kézirattár. 2/1981. 128-129. p. 423
