Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Tilcsik György: "... tulajdon magzatjának vakmerő gyilkosává lett..." Csecsemőgyilkos anyák Szombathely Város Törvényszéke előtt a 19. század első felében
módon - nem azonnal, hanem csak jó 4 héttel késó'bb foglalta írásba. Mivel a június 27- én világra jött kisfiú ládikóba zárt teste a nagy melegben már oszlásnak indult, azt a sebész csak külsőleg vette szemügyre, azaz nem boncolta fel. Az elkészült szakvélemény szerint a csecsemő nagyjából 5 hónappal korábban, azaz január vége felé fogant meg. Czelinger Máriát megvizsgálva a sebész egyrészt arra az álláspontra helyezkedett, hogy nincs nyoma annak, hogy a szolgálóleány bármilyen módon elősegítette volna elő gyermeke idő előtti világra jövetelét, másrészt kijelentette, hogy nagyon könnyen előfordulhatott, hogy a szülés az általa elmondott ok - azaz egy asztal megemelése - miatt indult meg.173 Czelinger Mária vallomásának rögzítésére 1830. július 8-án került sor. A kihallgatást Nemes Károly járási esküdt vezette, akinek szokásos, első, a személyes adatokra és az érintett személy vagyoni helyzetére irányuló kérdésére a leány többek között azt közölte, hogy mindössze egyetlen viselet ruhája van, és az is Radics Károly boltosnál zálogban található, mivel 8 forint 42 krajcárral tartozik neki. Az ezt követő három kérdésre Czelinger Mária őszintén és tömören számolt be a június 26. és június 30. közötti, azaz a Schechtelékhez való költözéséről a letartóztatatásig lejátszódott eseményekről, így a neki kiadott szoba kitakarításáról és kimeszeléséről, a visszapakolás során egy asztal megemelésétől keletkezett heves fájdalmairól, amelyek egész éjjel gyötörték, továbbá Operintbe, Kölliszékhez történt kimeneteléről, koraszülött és élettelen gyermeke világra hozatalának körülményeiről, és végül arról, hogy Szombathelyre visszatérve csecsemője holttestét a szobájában egy skatulyába zárta, amelyet június 30-án Schechtelék felfedezték és értesítették arról a városi hatóságot. Ezután a kihallgatást végző Nemes Károly jóllehet minden valószínűség szerint tudomással bírt a csecsemő holttestét és az anya vizsgálatát elvégző sebész szakvéleményének tartalmáról, mégis arról kérdezte a leányt, hogy kinek a javaslatára és milyen tiltott szereket alkalmazva igyekezett elősegíteni terhessége megszakadását. Czelinger Mária kerek-perec visszautasította a vádat, majd pedig a zárókérdésre reagálva kijelentette, hogy korábban sem letartóztatva, sem pedig büntetve nem volt.174 A Czelinger Mária elleni vizsgálat következő fázisát a számbajöhető vallomások rögzítése képezte. Köllisz Andrásné Reimond Annát és Kamper Jánosné Köllisz Borbálát 1830. július 26-án együtt hallgatták ki. Ennek során anya és leánya egyrészt elmondták, hogy Czelinger Mária június eleje óta lakott náluk, ám amikor észrevették, hogy állapotos, kiadták az útját, mivel törvénytelen gyermeket váró nő nem lakhat a szombathelyi püspökség földjén, másrészt közölték, hogy a szolgálóleány június 26-án el is költözött, és Szombathelyen, Schechtel Jakabnénál vett ki szobát. Június 27-én reggel azonban ismét megjelent nálunk, és elmondta, hogy az előző nap a kimeszelt szobájának visszapakolása közben egy asztalt emelés közben derekát megrándította, és azóta erős fájdalmai vannak. Kölliszék arra gondoltak, hogy a fájások a szülés megindulásának közeledtét jelzik, ezért azt tanácsolták Czelinger Máriának, hogy gyorsan térjen haza, és útravalóul egy darab kenyeret és egy kevés meggyet adtak neki. A szolgálóleány elindult, de fájdalmai miatt nem jutott messzire, és a ház udvarán lévő színben világra hozta gyermekét, aki koraszülött és élettelen volt. Anya és leánya ezután betakarták a csecsemő holttestét, és 173 VaML Szvkt. TBp. CzM Pír. Pm. „B” Kovács János szakvéleménye. Szombathely, 1830. július 29. 174 VaML Szvkt. TBp. CzM Pír. Pm. „A” Czelinger Mária vallomása. Szombathely, 1830. július 8. 406
