Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Tilcsik György: Egy "ismeretlen" topográfiai leírás Magyarországról az 1820-as évek elejéről. Michael Kunits műve és Vas vármegyei adatai

tatására. Ennek következtében az olvasó kiváltképpen amikor egy-egy személy - legyen az iparos és/vagy kereskedő', avagy művész - működéséről szóló leírással végez, szinte mindig úgy érzi: a szerző az adott személlyel jól és jót választott, vagyis: kár lett volna, ha ő és persze tevékenységének ismertetése kimaradt volna a kötetből. Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a mű e részeinél is tetten érhető a bemutatni kívánt világ, a szereplők és azok viszonyainak bizonyos fokú, olykor naivnak tűnő idealizálása.

Az egyes szövegrészekről összességében elmondható, hogy Kunits mondandóját ha nem is könnyed, de olvasmányos stílusban fejti ki. Alig-alig közöl táblázatokat, és általában csínján bánik az olvasó figyelmét nagyobb tömegben óhatatlanul megakasztó számadatokkal, ám nyilvánvalóan úgy igyekezett a leírások alanyait illetőleg tárgyait kiválasztani, hogy minél több újnak, korszerűnek és modernnek számító jelenséget, eseményt és módszert, nem kevéssé pedig az azok alkalmazásában és elterjesztésében, olykor még kidolgozásában is élenjáró személyről tudjon hosszabban-röviden leírni, és így őt a megcélzott olvasóközönségnek bemutatni. Ugyanakkor nem vitás, hogy a már említett idealizálásra való egyértelmű hajlamossága mellett - csakúgy, mint országleírással foglalkozó legtöbb hazai kortársa, és e kötet megjelenése után jó 1 évtizeddel első munkájával jelentkező Fényes Elektől merőben eltérően - Kunits sem látta, vagy legalábbis nem említette meg azokat a mélyebben húzódó, ám igazán lényeges összefüggéseket és tényeket, amelyek az Ausztria és Magyarország közötti kényszerű politikai és gazdasági szimbiózisából adódóan utóbbinak egyértelmű és jelentős hátrányokat okoztak. Megítélésünk szerint igazságtalanok lennénk Kunits Mihállyal, pontosabban Michael von Kunitscsal, ha ezek megnevezését tőle várnánk. Ezek pontos érzékelése, helyes felismerésére, egyértelmű megfogalmazására, netán pedig átfogó rendszerbe történő foglalására neveltetése, felfogása, világlátása és meggyőződése okán az ő személye egyszerűen nem volt, nem lehetett alkalmas.

Michael Kunits megjelent kötetéről az egykorú sajtóvisszhangok pozitívak voltak. A Tudományos Gyűjteményben a lap szerkesztője Thaisz András29 publikált róla ismertetést. Thaisz rövidke írását azzal kezdete, hogy Kunits munkájáról, a Hasznos Mulatságok - amely a Hazai és Külföldi Tudósítások melléklapja volt -, valamint és a Vereinigte Ofner und Pesther Zeitung szépirodalmi melléklapja, a Gemennützige Blätter méltató írásokat közölt, majd megemlítette, hogy Kunits utazásai során szerzett személyes tapasztalatait vetette papírra, és még az apróságnak látszó dolgok sem kerülték el figyelmét.30 A kötet szerkezetéről és nyelvezetéről a következőket írta: „... ámbár semmi rendszer nem uralkodik benne, de ami Hlyen munkákban nem is szükséges, sőt annak nem léte azt inkább könnyebb olvasásává teszi, egy oktatató s mulattató egészt tehet. A stílus nem tzikomyás, nem keresett, de könnyű és kellemetes, s tsak kevés helyen lehet észre venni, hogy a munka magyar országi születésid]. Igen szép tulajdonság az a t. szerzőben, hogy munkájából egyáltaljában hazafiúi buzgóság tetszik ki, s a jót, a hasznost, az érdemest, ahol azt találja, dítséri, követésre ajánlja; mert aki a jót dítséri, az maga is dítséretre méltó ...”.31 A lap29 Thaisz András (1789-1840) életéről lásd: Szinnyeijózsef: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Bp., 1914. 69-70. hasáb.

30 Thaisz [András]: Topographische Beschreibungen des Königreiches Ungarn und seiner einverleibten Ptrovinzen. ... = Tudományos Gyűjtemény, 1824- 12. köt. (továbbiakban: Thaisz, 1824.) 100. p.

31 Thaisz, 1824. 101. p.

39