Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Tilcsik György: "... tulajdon magzatjának vakmerő gyilkosává lett..." Csecsemőgyilkos anyák Szombathely Város Törvényszéke előtt a 19. század első felében
Ritter József összefoglalásként elmondta, hogy 1.) nem nyert bizonyítást, hogy Kónya Julianna gyermeke élve, 2.) a leány nem azért ment az árnyékszékre, hogy újszülött kisfát megölje, 3.) terhességét csak és kizárólag szemérmessége miatt titkolta, 4-) az alapvetően szerencsétlen sorú leány a körülmények áldozata és 5.) miután még csak 23 éves, remény van arra, hogy jó útra tér. Végül pedig a városi ügyész a törvényszék nagylelkűségére apellálva könyörületes ítéletet kért. Szombathely Város Büntetőbírósága a tárgyaláson elhangzottak, illetőleg a beterjesztett vallomások, szakvélemény és a korábbi per iratai alapján úgy látta, hogy Kónya Ilona - amellett, hogy környezete előtt mindvégig eltitkolni igyekezett terhességét és gyermeke születésének tényét - előre eltervezett módon saját kezével dobta az árnyékszékbe élveszületett gyermekét, majd pedig a gyermek testét egy pemetfával belenyomta a mocsokba.70 Tekintettel arra, hogy a törvényszék súlyosbító körülményként rögzítette, hogy a leány már második alkalommal követett el csecsemőgyilkosságot, a következő ítéletet hozta: Kónya Julianna „... magának megérdemlett büntetésül másoknak pedig rettentő példájára hóhér pallosa által a jámbor élők számábúl kitömhetni kárhoztatik, a végrehajtás előtt mindazonáltal ezen per hazánk törvénye szerint minden hozzátartozandóival együtt bővebb megvi[z]sgálás vígett a te [kin ] tje] tes Királyi Tábla ítélete alá alázatosan terjeszteni rendeltetik.”71 Miután halálos ítélet született, a per iratait a Királyi Táblára kellett felterjeszteni vizsgálat és jóváhagyás céljából, ám azokat Szombathely városa nem közvetlenül, hanem a Vas vármegyén keresztül juttathatta el a Táblához. Így az iratokat előbb a megyéhez tették át, amelynek az ítélet megszületését követő napon kezdődött kisgyűléséből továbbították azokat a Királyi Táblára.72 A felterjesztett ítéletet a Királyi Tábla jóváhagyta, így azt - miután halálos ítéletről volt szó - a Királyi Kúria fellebbezési fórumára, a Hétszemélyes Táblához tették át. A Hétszemélyes Tábla 1815. december 15-én hozott ítéletet Kónya Julianna ügyében. Ez megváltoztatva a Szombathely Város Büntetőtörvényszéke által meghozott és a Királyi Táblán megszületett ítéletet, és a leányt ítélethirdetéstől számítva a szegedi börtönben láncon és szigorú felügyelet alatt letöltendő 6 évi börtönnel, amelyet heti két alkalommal kenyéren és vízen töltendő böjttel nehezítettek, valamint félévenként 25, összesen tehát 300 korbácsütéssel sújtotta. Nyilvánvaló, hogy a Hétszemélyes Tábla azért nem Vas vármegye börtönét jelölte ki a büntetés helyszínéül, mivel Kónya Julianna az előző börtönbüntetése alatt, annak falai között esett - az érvényes előírásokat megszegő, igencsak laza őrizet mellett és miatt - teherbe. Az 1815. december 17-én az uralkodó nevében kiadott ítéletlevelet egy 3 nappal később kelt levél mellékleteként végrehajtás céljából megküldték Vas vármegyébe,73 ahol az 1816. január 8-án megtartott közgyűlés napirendjén szerepelt a leirat és az ítélet. Utóbbit kihirdették, majd elrendelték, hogy Niczky Ignác főszolgabíró adja át azt Szombathely város tanácsnak, az pedig hajtsa végre az abban foglaltakat.74 70 VaML Szvkt. TBp. KJ Pir. Pjkv. Szombathely, 1815. július 10. 71 Uo. 72 VaML Mkir. Kjkv. 707/1815. 73 VaML Mkir. Kir. 192/1816.; VaML Szvkt. TBp. KJ Pir. Pm. I. Ferenc király ítéletlevele. Pest, 1815. december 17. 74 VaML Mkir. Kjkv. 116/1816.; VaML Mkir. Kir. 116/1816. 385
