Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A nők Vas vármegye 16-20. századi történetében - Tilcsik György: "... tulajdon magzatjának vakmerő gyilkosává lett..." Csecsemőgyilkos anyák Szombathely Város Törvényszéke előtt a 19. század első felében
Miután ezt követően a gyermekülést mint bűncselekményt érintő következő törvényi szabályozása csak jó másfél évszázaddal később, a 1878. évi 5. törvénycikkely, az úgynevezett Csemegi-kódex elfogadásával történt meg, elmondható, hogy Magyarországon csecsemőgyilkosság büntetőjogi megítélésére a 16. század elő évtizedétől közel három és fél évszázadon át lényegében a már a Hármaskönyvben szerepeltetett előírások voltak irányadóak. Ennek megfelelően azután a 1780-as évekig Magyarországon szinte kivétel nélkül a halálos ítéletek születtek azon csecsemőgyilkossággal megvádolt személyekkel szemben, akiknek bűnösségét bizonyítottnak látta a bíróság.10 A 18. század közepétől a felvilágosodás eszméinek a közgondolkozásban való elterjedése nyomán először Nyugat-Európában, majd pedig Magyarországon is fontos változás következett be csecsemőgyilkosságok megítélésében. Ennek hátterében az a megfontolás állt, hogy nem szabad azonos mércével mérni és megítélni a házasságban belüli és a házasságon kívüli kapcsolatban áldott állapotba került és gyermekét megölő nőre, mivel utóbbi helyzete az óhatatlanul meglévő társadalmi megbélyegzés, olykor kirekesztés, valamint a rossz anyagi helyzet miatt lényegesen rosszabb és sokkal bizonytalanabb előbbiénél, így indokolt, hogy egy törvénytelen kapcsolatból született gyermeket megölő anya büntetése kisebb legyen, mint azé, aki házasságban élve követi el ugyanezt a tettet.11 Ennek „előszele” volt Mária Terézia 1769. november 7-én, a magzatölést megelőzése érdekében kiadott, több fontos előírást tartalmazó rendelete. Ez a települések bíráinak kötelességévé tette egyrészt, hogy különös gondot fordítsanak a házasságon kívüli kapcsolat nyomán áldott állapotba került nőkre, és szüleiket, illetőleg hozzátartozóikat utasítsák, hogy a figyeljenek a szülés időpontjára és körülményeire, másrészt megtiltotta, hogy az ilyen, a szülés előtt álló személyeket gazdáik lakóhelyükről eltávolítsák, illetőleg ezt csak abban az esetben engedte meg, ha olyan személyek gondjára tudják bízni őket, akik képesek biztosítani, hogy a megszületendő gyermek világra jövetele nyugodt és veszélytelen körülmények között történhet meg. Emellett - abból a tapasztalatból kiindulva, hogy a teherbe esett leányok gyakran elrejtőznek vagy lakóhelyet váltanak - a rendelet a települések bíráinak és elöljáróinak meghagyta, hogy amennyiben ilyen személyekről szereznek tudomást, azokat alaposan kérdezzék ki őket, továbbá jelentsék azt az illetékes szolgabírónak annak érdekében, hogy a szolgabíró a szülés megfelelő körülményeit biztosító intézkedéseket megtehesse. A rendelet fontos eleme volt, hogy oly esetekben, amikor a fenti előírások ellenére csecsemőgyilkosság történt, megparancsolta annak kivizsgálását, hogy az érintett település bírája pontosan betartotta-e az említett utasításokat, és amennyiben bebizonyosodott, hogy a bíró valamiben mulasztott, akkor törvény előtt kellett számot adnia e vétségéért. Ezeket, a kifejezetten humánus előírásokat II. József 1781. április 5-én kelt rendeletében azzal toldotta meg, hogy megtiltotta a házasságon kívüli kapcsolat következtében gyermeket váró és terhességüket nem titkoló nők akár világi akár egyházi büntetésben részesítsék.12 10 Cseres Judit: Eltékozolt újszülöttek. Az űjszülöttölést elkövető nők helyzetének kriminológiai elemzése. Bp., 2000. 41-42. p.; Kovács József: A városbíró ítéletet hirdetett és pálcát tört. Meggyilkolt újszülöttek és gyermekgyilkos leányanyák Hans Givizer soproni krónikájában. = Soproni Szemle, 2001. 4- sz. (továbbiakban: Kovács J., 2007.) 336-338., 342. p.; Pakó László: Kényszer vagy erkölcsi romlottság? Csecsemőgyilkosságok Kolozsvárt a 16. század utolsó évtizedében. = Korunk, 2005. 3. sz. (továbbiakban: Pakó, 2005.) 88., 92. p. 11 Gilányi, 2006. 88. p. 12 Hajdú Lajos: Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában. Bp., 1985. (továbbiakban: Hajdú, 1985.) 18-19., 363. p. 371
