Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Melega Miklós: Holttetem a víztoronyban? Az 1908. évi szombathelyi tífuszjárvány "mellékhatásai"

A ködös, lucskos idő ellenére sokan bandukoltak ki a víztoronyhoz, hogy megnézzék a csodát. Ott vannak a búvárok, ott van még Horváth Laczi holtteste is. Holnap bonczolják s ott kell lenni a bonczolásnál mindenkinek, aki tud a nagy szenzációról. ... Csodás egyértelműséggel beszélt ezekről a dolgokról... minden halandó széles e város­ban. Mindenki tudott újabb részleteket. ... Komoly polgárok mentek panaszkodni a polgármes­terhez, hogy ez már mégiscsak hallatlan dolog. Ilyen slendrián módon kezelik a vízvezetéket?”34 Közben az a hír járta, hogy .. a hatóság titkolja a dolgot szigorúan utasította közegeit, hogy senkinek a kínos fölfedezésről ne szóljanak, nehogy a közönség rémületét fokozzák s eset­leg a vízvezetéki víz iránt undort támasszanak.”35 A polgármester a rendőrséghez fordult az ügyben, amelynek vizsgálata kiderítette, hogy a holttesttel kapcsolatos történet csak a fantázia szüleménye, azaz minden valóság­alapot nélkülöző kitaláció.36 Mindezt .. valami tifuszos beteg találhatta ki lázálmában”37 - sommázta véleményét ironikusan az újságíró. Az alaptalan pletyka terjedése kihatásait ille­tően mégsem volt annyira ártalmatlan, mint azt első közelítésre gondolhatnánk, hiszen az elbizonytalanodó lakosság napokig nem mert vezetékes vizet inni, és inkább ráfanyalodott a kútvízre, holott akár a fertőzött kutak is a kórokozók melegágyai lehettek.38 A rémhír to­vábbélésében rejlő veszélyeket felismerve Brenner Tóbiás polgármester fontosnak tartotta, hogy maga is megnyilatkozzon a kérdésben. Közleményt adott ki „... a már közszájon forgó koholmányokat megcáfolandó ...”39, a kedélyek megnyugtatása érdekében. Tájékoztatta a lakosságot, hogy a rendszert átvizsgáltatták, felnyittatták a lezárt víztornyot, sőt a vízgyűjtő kutakat is, és mindent tisztán találtak. Végezetül megállapította, hogy csak „... lelkiisme­retlen és rosszakaratú lélek talált ki és terjesztett a városban”40 ilyen pletykát. A történet azonban ezzel még nem ért véget, a második felvonás hátra volt. Az osz­ladozó vízi hulláról szóló história ugyanis rendkívül jól eladható exportcikknek bizo­nyult, és néhány hónappal később - a járvány tetőpontján - az újabb elemekkel gazda­gított lidérces történetet a szenzációéhes bulvársajtó felkapta és világgá röpítette. A Kronstádter Zeitung című német nyelvű brassói (ma: Bragov, Románia) lap 1908. május 15-i számában tényként tudósított a szombathelyi víztoronyban talált hulláról, és a kitalált történetet valóságként tálalva olvasóinak, még a szombathelyiek számára is új­donságnak számító, további ismeretlen részletekkel szolgált: „Szombathelyen néhány héttel ezelőtt a vízvezetéki csatornákban egy feloszlásnak indult hullát találtak. A testből már csak a csontok egy része volt meg, a hús a vízvezetéki csőbe került. A püspök titkára fedezte fel a víz romlott voltát; amidőn egy darabka czukrot akart egy pohár vízben megnedvesiteni. Ekkor né­hány úszó szálat vett észre a vízben, amire a poharat kíürtette. A második pohár vízben szintén voltak szálak; aminek alapján aztán megtörtént a bejelentés. A vizsgálat aztán kiderítette, hogy a hulla alkatrészei a vízvezeték csöveiben úszkálnak. Ez a mindennapi tífusz megbetegedések okát is megmagyarázza.”41 A lap azzal zárta tudósítását, hogy a járvány miatt a városban a halál­34 Holttetem a víztoronyban. = Vvm., 1908. jan. 21. 2. p. 35 Kósza hirek a városban. = SZFÚ, 1908. jan. 21. 2. 2. 36 Uo. 37 Holttetem a víztoronyban. = Vvm., 1908. jan. 21. 2. p. 38 Uo.; Tifusz Szombathelyen. = SZÚ, 1908. jan. 26. 4- p. 39 A vízvezetéki víz egészséges. = SZFÚ, 1908. jan. 23. 1-2. p. 40 Uo. 41 A csepregi rágalmazó. = Vvm., 1908. máj. 21. 2. p. 342

Next

/
Oldalképek
Tartalom