Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Katona Attila: Huszárrohamok a dualizmuskori Szombathelyen

a kimenőt élvező huszárság között. Az új normákra és az erőviszonyok újbóli felmérésére is folyamatosan sor került, miként a kooperációkra, a kellő anyagi ellenszolgáltatásra mindig kész hölgyek „lízingelés”-ére. A használati idő újraelosztását kellet biztosítani egy férfitöbbségű városban, és ez különösen feszítő problémát jelenthetett. A helyi közvéleményt reprezentáló és manipuláló zsurnaliszták a súrlódások okát a huszárok szocializációjában látták. Az otthonról ünnepekre kapott kis pénzsegély, bár lényegesen javított a bortermelők forgalmán és anyagi kondícióin, de a nedű kitágította a legendás huszárbátorság határait. Ha hazamentek - írták a lapok -, akkor nagyobbnak érezték magukat a falusi bírónál, ha itt maradnak és kimennek iddogálni, akkor meg a civilekkel kötözködnek, négy-öt katona mulatozása mindig verekedésbe torkollott.39

Az említett huszár-civil ölelkezések, bármilyen véresek és vehemensek is voltak, nem érte el helyi politikusok reakciószintjét. A kocsmai verekedések a korabeli hétköznapok világának elengedhetetlen elemeinek számítottak, és újdonságot vagy változatosságot legfeljebb a szereplők jelentettek, de vitathatatlan az is, hogy a huszárok hamar rangot vívtak ki temperamentumukkal és fegyverforgató tudományokkal. Előadásaik biztos időpontját is prognosztizálni lehetett. A vendéglősök, korcsmárosok a nagyobb forgalom hasznából pedig bőségesen tudták fedezni a berendezések amortizációját. így a béke rögvest helyreállt.

Nem tűnt ilyen egyszerűnek a helyzet, amikor az új jövevények a városi testületek tulajdonát akarták használni40 vagy egyszerűen csak a közvagyont rongálták. A polgár- mester, Szabó Ernő itt már konstruktív együttműködést várt el a laktanya parancsnokságtól. Azt, hogy téli időszakban folyamatosan dézsmálták a garnizon környéki farakásokat, faraktárakat az még „elment”, de hogy a városból kivezető állami úton az újonnan és nagy költséggel ültetett fákat tövestől kitépik, az már elfogadhatatlannak bizonyult,41 miként az utcai lámpatestek folyamatos tönkretétele, a vandalizmus is. Nem volt akceptálható érv, hogy a huszár szereti az éjszakai sötétséget. A laktanya parancsnokság nem hagyott kétséget afelől, hogy megtorolják a kirívó eseteket, ha kiderülnek a tettesek. Elvégre rendnek kell lennie, laktanyán belül és kívül egyaránt.

39 Garázda huszárok. = Dunántúl, 1891. ápr. 5. 5. p.

40 A laktanya a városi tűzoltóság egyik fecskendőjét kívánta kölcsönkérni, hogy a huszárok gyakorlópályájáról a vizet leszivattyúzza. Eredics Ferenc a tűzoltó egyesület vezetője, azonban 1891. június 5-én kelt válaszában azt írta, hogy az egyesület szabályzata értelmében magáncélra nem adható át az eszköz, így a kérést elutasította. A döntésről a polgármester is tájékoztatta. Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára (továbbiakban: VaML) Szombathely város polgármestere iratai. Közigazgatási iratok (továbbiakban: Szv. pg. Közig, ir.) 4228/1891.

41 1891. november 4-én, december 5-én és 29-én történtek a garázda cselekedetek. VaML Szv. pg. Közig. ir. 9979/1891.

333