Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Tilcsik György: Szex és gyermekáldás Szombathely mezőváros börtönében az 1840-es évek elején avagy egy törvénytelen leány világrajöttének rövid, ám felettébb tanulságos története
Frühwirthné - az ő és a vádlott vallomása közötti eltérés, valamint gyanúsnak tűnő viselkedése ellenére - szabadon távozott. A magyar igazság- - vagy ha úgy tetszik, jogszolgáltatás - malmai 170 évvel ezelőtt igencsak lassacskán őröltek, amit egyértelműen igazol, hogy a Sőbér Juli elleni per követező eseményére csak az első tárgyalási nap után több mint negyed évvel, nevezetesen 1840. augusztus 28-án került sor, amely napon előbb a szolgálóleányt, majd Frühwirth Györgynét hallgatta ki Peczely Ferenc városi alügyész. Az ennek során Sőbér Julihoz intézett első kérdés arra irányult, hogy meglátása szerint mi az oka az ő és Frühwirthné szembestésekor tapasztalt ellentmondásnak. A leány kijelentette, hogy valójában nincs ellentmondás kettőjük állítása szerint, mivel ő a már bevallott 2 köböl búza mellett további 2 köböl rozsot is eltulajdonított Kleiner Alajostól, a szőlősi molnártól, és azt is Frühwirthné vette meg tőle, mégpedig köblönként 3 váltóforint 45 krajcárért. Ugyanakkor hozzátette, hogy az egyik köböl rozst árát az asszony maga, a másikat azonban a férje fizette ki neki, bár ő csak előbbivel tárgyalt a vásárlásról. A következő kérdésre válaszolva a szolgálóleány közölte, hogy a mindösszesen 4 köböl gabonát 1839 karácsonya és nagyjából 1840. február 10. között köblönként, azaz négy részletben adta el Frühwirthnének. A városi alügyész ezután azt kérdezte a vádlottól, hogy a szőlősi malomból történt lopásokat egyedül követte-e el, és abban nem volt-e segítségére Frühwirthné, illetőleg, hogy az asszony tudott-e dologról. Sőbér Juli elmondta, hogy a gabonát minden alkalommal egyedül hozta el, bár azt is hozzátette, hogy amikor az első lopás után a szőlősi malomból hazafelé tartott, egy szűrt viselő, magas emberrel találkozott, akiről azt hitte, hogy Frühwirth György, ám az eső és a sötétség miatt nem ismerte fel a kéréses személyt. Peczely Ferenc ezután kérdőre vonta a vádlottat, hogy a Frühwirthnével történt szembesítésekor miért nem tett említést a 2 köböl rozs ellopásáról is. Sőbér Juli ezt azzal magyarázta, hogy miután a szembesítéskor az ő és Frühwirthné vallomása között ellentmondás adódott, az asszony már a tárgyalóteremben, majd pedig az onnan való kiküldésüket követően a folyosón szemével jelezte neki, hogy ne mondjon többet annál, mint ami már elhangzott. A hozzáintézett utolsó kérdésre, amely szerint milyen magyarázattal szolgált Frühwirthnének a gabona eredetéről, a szolgálóleány azt vallotta, hogy az asszonnyal ezzel kapcsolatban annyit közölt, hogy azt a Surányban lakó testvérétől kapta, aki erre úgy reagált, hogy más alkalmakkor is kész gabonát vásárolni tőle.18 Frühwirth Györgyné kihallgatása személyes adatainak rögzítésével kezdődött, amelynek alapján elmondható, hogy a római katolikus vallású hölgy 27 évvel korábban Peresztegi Borbálként látta meg a napvilágot,19 és férje cenzualista, azaz nem úrbéres földet bérlő,20 ugyanakkor polgárjoggal nem, de saját tulajdonú házzal rendelkező városlakó volt Szombathelyen.21 18 VaML Szvkt. TBp. fasc. 6. nr. 110. Pír. Pm. „C”. Sőbér Juli vallomása. Szombathely, 1840. augusztus 28. 19 Peresztegi Borbála - aki ezek szerint 1813 táján született - kihallgatása során nem rögzítették születési helyét, így az asszony születési dátumát nem tudjuk közölni. 20 A cenzualitásra és a cenzualistákra lásd: Varga János-. A jobbágyi földbirtoklás^típusai és problémái, 1767— 1849. Bp., 1967. 104-107. p. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat; 41.) 21 VaML Szombathely város adópénztárának iratai. Adóösszeírások, 1831., 1832., 1833., 1834-, 1836., 1837., 1838., 1839., 1840., 1841., 1842., 1846., 1848. 303
