Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
A történelem görbe tükörben. Mulatságos fejezetek, humoros események, meghökkentő epizódok Vas vármegye 17-20. századi történetéből - Dominkovits Péter: Palásthy Zsigmond Vas vármegyi szolgabíró "förtelmeskedése" 1677-ben
kapott megbízást.28 Palásthy Péternek berekszói Hagymásy Margittal kötött házasságából három fia született: János, a tanúkihallgatásokban szereplő Zsigmond és László.29 Palásthy György unokája, Palásthy Péter fia, Zsigmond, apja nyomdokait követte. 1653 és 1658 között Batthyány I. Adám udvarában szolgált, mégpedig 1655-ig inasként, majd ez évtől két szolgálóval udvari familiáris lett.30 Palásthy Zsigmond további életútja - az 1677. évi tanúkihallgatás kivételével - jelenleg nem ismert, így az is újabb kutatásokat kíván, vajon a főúr halála után még az arisztokrata család szolgálatában állt-e, avagy sem.31 Ahogy az eddigi adatok is érzékeltetik, a szerényebb fekvőbirtokkal rendelkező Palásthy család hamar beilleszkedett a Vas vármegye közéletében jelentős szerepet játszó családok körébe. A Palásthyak egymást követő generációi a vármegye és a tágabb régió megyei szintű nemesi elitjével álltak házassági, rokonsági kapcsolatban. A feleségek sorában oly családok leányai találhatók, mint Sibrik Magdolna (Palásthy Pál felesége), vagy a már említett berekszói Hagymásy Margit (Palásthy Péter felesége). A leányágakkal pedig oly családok hoztak létre rokonsági kapcsolatot, mint a Kisfaludy, Barcza, Sibrik családok tagjai.32 E kontextusban fölöttébb feltűnő, hogy sem a genealógiai irodalom, sem forrásunk nem árul el semmit sem Palásthy Zsigmond a tanúvallomásokban többször is hivatkozott feleségének a nevéről, így a következetesen asszony nevén említett nő esetében e dokumentumok teljességgel hallgatnak arról, hogy melyik családból származott és mi is volt a keresztneve, jóllehet miképpen az arisztokrata családok nő tagjai, úgy a tekintélyes nemesi családok leányai, férjezett asszonyai esetében is jellemző és általánosan elterjedt a párhuzamos névhasználat gyakorlata, az asszonyi név mellett a leánykori névvel történő megnevezés is. Nem kizárható, hogy a tanúkihallgatási jegyzőkönyvben tudatosan nem szerepeltették Palásthy Zsigmond feleségének sem vezeték-, sem pedig keresztnevét.33 A PALÁSTHY ZSIGMOND ELLENI TANÚVALLOMÁSOK A 17. század embere a homoszexualitást a természet és Isten rendje elleni szexuális bűnként értelmezte, ezért az így keletkezett szodómia vádjában az ítélő fórumok a vádlottat akár fejvesztésre is ítélhették. E büntetés jogi humanizációjára a 18. század végén került sor. így nem csoda, ha Palásthy Zsigmond immáron a vármegye vezetése körében is általánosan ismertté vált homoszexualitása e vizsgálati pontok végére külön, nevesítve is felkerült. Az első konkrétan ellene valló, 22. számú tanú a tettenérők közé tartozó dozmati Soós András volt. Szavaiból plasztikusan elevenedik meg a botrányt kirobbantó eset. Soós többek között a következőket vallotta: „... tudgia nyilván, s magais jelen volt ezen fatens teöb bőcsűletes emberekkel eggyüt ugi mint Raiki Istvánnal, Csempész Ferenczel, Miklós deákkal előbeny dozmati iskola mesterrel és Jakab deákkal a midőn főllyűl megirt Nemet Jancsi nevő szolga Palásti Sigmond Dozmaton lévő kályhás szobájábjan] eyeli időn be menvén a kályha mellé le ült, s az után csak hamar emlétet 28 Tóth, 1992. 225. p. 29 Palásthy, 1891. 2. köt. V. sz. genealógiai tábla.; Nagy, 1862. 31. p. 30 Koltai. Adattár. 31 A genealógiai irodalom eltéréseket mutat nem csak a család tagjai, hanem Palásthy Zsigmond utódai kapcsán is. Utód nélküli halálát írja: Nagy, 1862. 30-31. p.; Palásthy, 1891. 2. köt. V. sz. genealógiai tábla. Vas vármegye egykori fó'levéltámoka ettől eltérő' adatokat is hoz: Balogh, 1901. 112. p. 32 Palásty, 1891. 2. köt. V. sz. genealógiai tábla.; Nagy, 1862. 30. p. 33 Az arisztokrata és nemesi nők névhasználatára: Péter Katalin: Az asszony neve. Arisztokrata névhasználat a 16-17. században. = TSZ, 2010. 2. sz. 151-187. p. 274
