Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

Adók, adózás, adófizetés vas vármegyében a 15-20. században - Katona Attila: Ebadó - kutyavilág. Az ebek "önkéntes" hozzájárulása Vas vármegye fejlődéséhez a 19. és a 20. század fordulóján

A második korszak lényegét az „útkeresés” szóval lehet jellemezni. Azt keresték ugyanis, hogy milyen célokra is lehet felhasználni az ebadó elkülönített pénzalapját. A sok ad hoc jellegű döntést egy tartósabb követte, amely 1904-ben egyben az adóemelést is kilátásba helyezte. A második korszak világos fordulatát jelezte, hogy 1909. február 16-án az alispán Herbst Géza (1864-1938), a közkórház építésére felvett 400.000 korona hitel aktuális részletét az ebadóból kívánta visszafizetni.36 Az alapdíjat 2 koronáról 3-ra emelték, és egyben differenciált adórendszert vezettek be: így például a városi kutyák után 4, a vadászkutyák után 5, a kedvtelésből tartott kutyák után 15 korona volt a díj.37 A befolyt összeg kétharmadát a közkórház építésére felvett hitel aktuális részletének törlesztésére fordították (34-§.) - A maradék egyharmadáról pedig szigorú szaknaplót kellett vezetni, és részben az eredeti célokra fordították - a veszettség és következményeinek kezelésére -, részben a fél évtizeddel ezeló'tt megteremtett közegészségügyi ebadóalapba került. A döntés érelmében újjáírt szabályrendeletet, a Belügy- és a Földművelési Minisztérium igényei szerint 1910-ben, illetve 1913-ban is újfent korrigálták.38

A Belügyminisztérium ekkor sem fogadta kritikátlanul a Vas vármegyei javaslatokat, és mind a megemelt összeget, mind az újraírt célt vitatta. Valóban, ekkorra már egy aránytalan - tudniillik csak az ebtartókat terhelő - pótadóvá változott az ebadó. A vármegyei vezetés, azonban nem hagyta magát és bátran riposztozott „... az ebadó kivetése és kezelése ezen mód szerint egyszerű, fölösleges vitákra alkalmat nem nyit. Csakis ezen adózási mód mellett érhető el, hogy az ebadónak a vármegyei közkórház javára kormány hatósági engedéllyel lekötött jövedelme tényleg a kívánt összegben befolyjon.”39 Azaz a jelzett magasztos célra - a közkórház építése - kétséges egy új adó/pótadó kivetése és behajtása, és különösen a lakosság általi elfogadottsága. Egyszerűbb egy jól működő, technikailag bejáratot - és az adózok szempontjából is legitim - rendszert úgy működtetni, továbbfolytatni, úgy hogy közben a befolyt összegeket más alapokba terelik. Az intézkedés a kutya tulajdonosok és birtoklók számára egy kényszerű, kellemetlen szituációként jelent meg, ahol az összeg nagyságát és állandóvá váló emelését kifogásolhatták, de az adó szükségességét, jogosultságát nem. S ki emlékezett arra, hogy az egykori „fényűzési adó” milyen pályaívet futott be, a közegészség- ügyi szükségszerűségtől a „talált pénzen át” a pénzügyi-költségvetési kényszerig.

Az ebadót, mint a legtöbb elkülönített vármegyei pénzügyi alapot magával rántotta az első világháborús hadikölcsönjegyzés kényszere, kötelessége. Az 1928. évi 19 törvénycikkely alapján újra életre kelt az ebadó, és a korábbiakhoz hasonló jogi feltételekkel, valamint szabályokkal működött.40 Felhasználása is inkább a megyei költségvetési „lyukak” betömködésére emlékeztetett és nem egy világos, áttekinthető, vész esetén szolgáltatásokat is nyújtó adófajtára.

36 VaML Vas vármegye közgy. jkv. 19/1909.

37 Ebtartási rendelet 1910-ből 34- §• VaML Vas vármegye közgy. jkv. 16/1910. Utóbb Markovits Gyula szombathelyi lakos tiltakozott a díjak felemelése ellen, a vármegye 3139. számú határozata ellen, de kérését a vármegye elutasította. VaML Vas vármegye közgy. jkv. 2170/1910.

38 VaML Vas vármegye közgy. jkv. 18/1909. A Földművelésügyi Minisztérium a 104450/III/1910. 1. számú rendeletében inkább csak pontosításokat rendelt el, miközben a rendelet egyre hosszabb lett, és újra vörös, vagy sárgarézből, esetleg cinkből készített védjegyet kaptak a kutyák. (20.§.) VaML Vas vármegye közgy. jkv. 16/1910.

36 VaML Vas vármegye közgy. jkv. 766/1913.

40 Az állategészségügyről szóló törvény.

266