Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

Adók, adózás, adófizetés vas vármegyében a 15-20. században - Söptei Imre: Kőszeg város gazdasága az 1725. évi adóösszeírás tükérben

és a malmi haszonvételek stb. Az a tény, hogy a vármegyék önhatalmúlag dönthettek a dikák számát és a dika tartalmát illetően, nagy aránytalanságot okozott. Mária Terézia uralkodás alatt, 1773-ban egységesítették az egységnyi dikát jelentő' tételeket.

Miután az összeírások az azokat elvégző személyek önkényeskedése illetőleg az adózók eltagadásra való erős hajlama miatt tele voltak pontatlanságokkal és hibákkal, azok kiküszöbölésére az 1825/1827. évi országgyűlés által kiküldött adóbiztosi választmány egy alapos javaslatot készített, amely az 1830. évi országgyűlés elé került. Az előterjesztést azonban nem tárgyalták és a dikális összeírásokat 1849-ig a korábbi gyakorlat szerint készítették el.9

A hadiadó fizetésének kötelezettsége alól a birtokos nemesek és az egyházi személyek mentesültek,10 ám az 1608. évi koronázás utáni 14. törvénycikkely 2. § alapján azon a nemesi birtokok után, amelyeket jobbágyok műveltek, adót kellett fizetni,11 a 1647:26. törvénycikkely pedig azt írta elő, hogy minden nemesnek adóznia kell.12 Jóllehet az 1741:8. törvénycikkely úgy rendelkezett, hogy a jobbágytelket bíró nemesek sem hadi- sem háziadót nem fizetnek,13 ám ennek ellenére a vármegyék egy része a jobbágyteleket bíró nemesektől szedett hadi- és hadiadót is. E vitás helyzetre az 1836:11. törvénycikkely 1-5. §-ai tettek pontot, amelyek szerint az úrbéres földeket használó nemesek kötelesek hadi- és háziadót fizetésére.14

A hadiadó mellett meglévő másik közvetlenül fizetendő adónem a háziadó volt, amely a királyi kincstárba nem folyt be, ám azt szintúgy országos szükségletekre használták, azaz az állami bevételei közé tartozott.15 Az 1486:64- törvénycikkely a nemesi vármegyéknek adószedési jogot biztosított, mégpedig az országgyűlésre küldött nemesek költségeinek fedezésére.16 Ennek nyomán aló. században a vármegyék adószedési jogukat alkalmazva, közszükségleteikre - így a tisztviselők fizetésére, a középületek, hidak és utak fenntartására, továbbá az országgyűlési követek költségeire stb. - adót szedtek, amelyet a nemesekre és a nem nemesekre egyaránt kivetettek.17 Az 1715:57. törvénycikkely 1. §-a előírta, hogy a hadiadót és háziadót egymástól elkülönítve kell kezelni.18 Ennek következtében és nyomán a legtöbb vármegyében azok fizették a háziadót, akik - így az aramalista nemesek, a zsidók, a görögök stb. - a hadiadó alól mentesültek.19 Az 1723:6. törvénycikkely 1. §-a a birtokos nemeseket a Primae Nonus-ra, azaz a Hármaskönyv I. részének 9. címére való hivatkozással mentesítette a háziadó alól, a 4. §-a azonban az armalista nemeseket nem.20 E gyakorlat 1805-ig maradt érvényben, amikor is a 1805:1. törvénycikkely 17. §-a eltörölte az armalista nemesek háziadó-fizetési

9 Fényes, 1859. 617. hasáb; Pallas, 1893. 95. p.; Magyar történelmi fogalomtár. Szerk. Bán Péter. 2. köt. Bp., 1989. 147-148. p.; Horváth, 2005. 162-163. p.

10 MTFT, 1. 170. p.

11 Magyar törvénytár. 1608-1657. évi törvényczikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp., 1900. (továbbiakban: MTT, 1608-1657.) 31., 33. p.

12 MTT, 1608-1657. 449., 451. p

13 MTT, 1740-1835. 25. p.

14 Magyar törvénytár. 1836-1868. évi törvényczikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp., 1896. 49. p.

15 Fényes, 1859. 621. hasáb

16 Magyar törvénytár. 1000-1526. évi törvényczikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp., 1899. 457. p.

17 MTFT, 1. 182. p.

18 Magyar törvénytár. 1657-1740. évi törvényczikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp., 1900. (továbbiakban: MTT, 1657-1740.) 487. p.

19 Fényes, 1859. 623. hasáb; Th. E., 1859. 586. hasáb; Horváth, 2005. 161. p.

20 MTT, 1657-1740. 571. p.

233