Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Adók, adózás, adófizetés vas vármegyében a 15-20. században - Söptei Imre: Kőszeg város gazdasága az 1725. évi adóösszeírás tükérben
szabályozás részleteinek bemutatásra itt nincs módunk,4 csupán az adott évre és a szabad királyi városokra, ezen belül is a Kőszegre érvényes előírásokat ismertetjük. Tárgyalt időszakunknál alig 2 évvel korábban, 1723-ban állapították meg a hadiadó mértékét, ugyanekkor a porták számát is meghatározták. Előbbi 2.138.000 forintot tett ki, amit - Horvátország nélkül - 5661 3/4 adóegységre osztottak szét.5 Éhből 1725-ben Kőszeg szabad királyi városra 4187 forint és 35 dénár befizetése jelent meg kötelezettségként.6 Amint említettük, az adózás ilyen formáját már ismerték, ezért az új törvénnyel kapcsolatban sem kellett teljesen új szabályozást bevezetni Kőszegen. Erre utal az a megoldás is, ahogy Kőszeg város tanács 1715. január 8-án, tehát a törvény szentesítése előtt döntött az adóról. A határozatból kiderül, tudtak az új jogszabályról, de annak pontos pénzügyi vonzataival nem lehettek tisztában, ezért elővették a korábbi kivetések listáját és aktualizálták.7 Az adókivetést összeírás előzte meg, amelynek során lényegében leltárba vették a lakosok vagyontárgyait, összeírták foglalkozásaikat, megbecsülték egyéb jövedelmeiket.8 Sajnos e listák egyike sem maradt meg. Ezután, általában a november végétől december közepéig tartó időszakban, újra és újra meghatározták az egyes vagyontárgyak után kivetendő összegeket, ez a következőképpen zajlott: A belső tanács tagjai felszólították a választóközséget, hogy szóljanak hozzá, és adjanak javaslatokat az elosztásra. A község a szószólókon, a formondorokon keresztül - miután csak nekik állt jogukban megjelenni és szólni a tanács előtt - közölték véleményeiket. A tanács elfogadta vagy elvetette azokat, és ennek megfelelően válhattak véglegessé a kivetési összegek. Megemlítendő, hogy az adatok szerint 1725-ben a helybeli jezsuita rendház képviselőjével is egyeztettek.9 Ezek után megválasztották az adószedőket vagyis preceptorokat, akik az összeírást elvégezték. 1725-ben a Belső városban Hosszlgruber Fülöp, a Magyar városrészben Fanta Pál, a Szigetben pedig Ossina János végezték a munkát, valamennyien a külső tanács tagjaiként kapták megbízatásukat. A városházára vitt befizetéseket csak a főperceptor vehette át, amely tisztre ebben az évben Ambrózy Mihály, frissen választott, evangélikus szószólót tették meg.10 Az összeírásban szereplő összeget elvileg háromszor kellett befizetni, amelyből azonban két részt előre követeltek, a harmadikat a nyári hónapokban vetették ki. 4 Erre lásd: Schramek László Péter: Adalékok a megyei adóalap-meghatározás 17-18. századi történetéhez. In: Tanulmányok Pest megye múltjából. III. Szerk. Halász Csilla, Tóth Judit. Bp., 2009. 9-48. p. (Pest _ Megye Múltjából; 14.) 5 A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp., 2002. http://mek.niif.hu/00800/00893/html/doc/ c400456.htm#vl8 (Megtekintve: 2015. január 24.) 6 VaML KFL Kőszeg város tanácsának iratai. Jegyzőkönyvek (továbbiakban: Kvt. jkv.), 1725. december 6. 624. p. 7 VaML KFL Kvt. jkv., 1715. január 8. 120. p. 8 VaML KFL Kvt. jkv., 1725. október 2. 619. p. 9 VaML KFL Kvt. jkv., 1725. december 6. 624- p. 10 VaML KFL Kvt. jkv., 1725. december 14. 626. p. 224
