Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Adók, adózás, adófizetés vas vármegyében a 15-20. században - Bariska István: Adóügyek Kőszegen a 16-17. században
gül rendeződött a város és az uradalom vitája. 3 esztendő múltán, 1591. április 27-én Nádasdy Kristófné devecseri Choron Margit 50 forintot Szent György-napi adóként vett át Erhard Inckhofer városkapitánytól,6 és ugyanígy járt el 1593. május 6-án is,7 és még azt sem kifogásolta, hogy arra a szokásos Szent György napja helyett majd 1 héttel később került sor. Ugyanez j átszódott le 1597. máj us 17 -én, amikorra a vár már csaknem 1 hónap késéssel tudott csak nyugtát adni a befizetésről,8 ami arra utal, hogy nem a határnap, hanem a befizetés ténye számított a leginkább. Kőszegen a középkori „zsidóadó” eredeti nevében elhalványult, és a 16. század végén már alig tudta néhány ember, hogy a Szent György-napi adó voltaképpen mit is takart. Egyfajta helyi adóként működött, amely felett az uradalom rendelkezett, és talán nem kell külön is hangsúlyozni, hogy ez nem termény-, hanem pénzadó volt, hiszen voltaképpen az uralkodó által átengedett kisebb királyi haszonvétel, a földesúri kocsmáltatási jogot és a zsidóadót értették alatta. AZ ÚRBÉRI ADÓ ÉS A VÁROSERŐDÍTÉS A 16-17. századi adónemek közül az úrbéri adó az egyike volt a központi (királyi) rendszeres adónemeknek, szemben az Alsó-Ausztriában is kivetett tartományi-rendi adóval (Landsteuer). Alapját a ház vagy telek képezte, amely az uralkodó mint földesúr által átengedett telek után kellett fizetni.9 Ennek település- és építéstörténeti jelentősége volt Kőszegen is. A 16-17. században a városban az egy házra vagy telekre kivetett adót egy összegben kellett befizetni, és azt a kamara az adóalapot képező házak száma alapján vetette ki. Ebből tudjuk, hogy Kőszegen 1526-ban a belvárosban és a két külvárosban összesen 256 ház állt,10 és ez 1551 és 1564 között 284-ről 315-re emelkedett.11 E számok minden valószínűségi szerint a magyar városok legkorábbi hasonló típusú adatai. Miután Kőszeg 1447 és 1647 között Habsburg zálogjogon volt,12 az osztrák főhercegi „adóhatóságot” képviselő kamara volt jogosult az úrbéri adó kivetésére, amelyet azonban a mindenkori uralkodó, esetünkben a főherceg tartományfejedelmi „adóhatóságként” privilégium segítségével és erejével szabályozott. Az adóztatás és az adózás mindenkori köztörténeti környezetét ugyanakkor soha nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az általunk vizsgált időszak, a korai újkor már a török háborúk ideje. I. Ferdinánd (1503-1564) már azokat a károkat is méltányolta, amelyek Kőszeget már az 1529. évi török hadjárat alatt érte.13 A város a 16. században nem a magyarországi védelmi rendszer részét képezte, hanem Tulln, Klosterneuburg, Stein, Krems, Hainburg, Bruck an der Leitha, Kismarton (ma: Eisenstadt) és Sopron városával együtt kötelezték véde6 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1591. április 27. 7 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1593. május 6. 8 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1597. május 17. 7 Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok. In: Vő: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp., 1981. 270-275. p. 10 VaML KFL Kőszeg Város Titkos Levéltára (továbbiakban: Tk. Lvt.) Pótsorozat. XV. 1526. május 24. 11 VaML KFL Act. Mise. 1551-1564. 12 Gmoser, Elisabeth: Geschichte der Herrschaft Güns als kaiserliches Kammergut unter österreichischer Verwaltung, 1491-1647. Eisenstadt, 2002. 392 p. (Burgenländische Forschungen; 86.); Bariska István: A Szent Koronáért elzálogosított Nyugat-Magyarország, 1447-1647. Szombathely, 2007- 204 p. (Archívum Comitatus Castriferrei; 2.) 13 Prickler, Harald: Kőszeg város 1530-ban I. Ferdinánd királyhoz benyújtott kérelme. = Vasi Szemle (továbbiakban: VSZ), 1982. 2. sz. 236-244- p. 206
