Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Adók, adózás, adófizetés vas vármegyében a 15-20. században - Bariska István: Adóügyek Kőszegen a 16-17. században
BARISKA ISTVÁN ADÓÜGYEK KŐSZEGEN A 16-17. SZÁZADBAN ADÓFAJTÁK A Szent György-napi adó voltaképpen bormérési adó - „Weinschenckhen”- volt. A Szent György-nap ezzel voltaképpen előlépett a földesúri adó - amely a kisebb királyi haszonvételek egyik fajtája, a bormérési jog megváltás ellenében a földesűrnak történt átengedéséből származott - befizetésének napjává. A befizetésről az érintettek a várban elismervényt kapnak, bár azzal, a korábbiakhoz képest jelentős különbséggel, hogy az eddigi 39 tallért 50 tallérra emelkedett.1 Ez azt is jelentette, hogy a különböző címen befolyt, földesurat megillető borok kocsmáltatását ily módon kerülte el a város. Az, hogy ezt Szent Györgykor fizették be, arra utal, hogy korábban Szent Mihálytól eddig tarthatott a saját bor kimérésének határideje, ám az uraság ezzel lemondott arról, hogy a városban kocsmát nyittasson, amely gyakorlatot az Esterházyak 1695 után megtámadták. A földesúr leitatta jobbágyait a saját kocsmáiban, és ezt a bérletet szerezte meg aztán a zsidóság. 1540-ben a bécsi udvar arra kényszerítette Jurisics Miklóst, hogy tiltsa meg Kőszegen azon a zsidók maradását, akiknek elődeit Garai Miklós nádor röviddel 1392 után telepített le a városban.2 A Judengasse-ban (Herrenstadl-ban) lakó zsidóság után Kőszegnek „zsidóadó”-t (Judensteuer) kellett fizetni. 1540-ben történt kiűzetésük után az udvar előírta annak az adónak a kiváltását, amelyet a bérmérés címén szedtek be a helyi zsidóságtól. Minthogy a városnak ezt eddig is a várba kellett befizetnie, most ezt is a kőszegi kocsmáltatási jog megváltásához csapták hozzá, és ettől kezdve 50 tallér illette meg a vár mindenkori tulajdonosát. Drámai történet - a kőszegi zsidóság nagyjából ötödik-hatodik generációjának első exodusa - húzódik meg tehát amögött, hogy a bormérési jog kereken 50 tallérra emelkedett. Erről az eufemisztikusan Szent György-napi adóról adott ki nyugtát 1564-ben Jurisics Miklós unokaöccse, neuhofi Nikolaus Jurisics is.3 Közel 25 esztendővel később, 1588. január 23-án Nádasdy Margit, a vár akkori őrnője az Alsó-ausztriai Kamarán keresztül azt követelte, az évi 50 forint összegű Szent György-napi adót, ne magyar, hanem jó minőségű, német pénzben fizessék.4 A panasz és követelés valószínűleg jogos volt, hiszen a magyar pénzromlás érezhető károkat okozott azoknak, akik magyar pénznemben fizettek. Ez az oka annak, hogy 1 héttel később a kamara a kőszegi földesúrnő javára döntött,5 és úgy tűnik, hogy vé1 Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltára Kőszegi Fióklevéltára (továbbikban: VaML KFL) Kőszeg Város Tanácsának iratai. Acta Miscellanea (továbbiakban: Act. Mise.) Kőszeg, 1540. január 15. 2 Bariska István: A zsidóság Kőszeg városában és uradalmában. In: Előadások Vas megye történetéről. 5. Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Szombathely, 2010. 15-22. p. (Archivum Comitatus Castriferrei; 4.) 3 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1564. április 24. 4 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1588. január 23. 5 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1588. január 29. 205
