Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)

Adók, adózás, adófizetés vas vármegyében a 15-20. században - Feiszt György: A közpénzenk magánkézbe kerülése. A kamara haszna adó (lucrum camarae) felhasználása a 15. században

és a bázeli zsinaton, harcoltak a firenzeiek és a husziták ellen, akik ellen egyedül Gersei Lászlónak 50 lovast kellett kiállítania.44

Zálogbirtokként időközben megkapták Tátika, Rezi és Kemend várakat, valamint tartozékaikat, közöttük Vasvár, Keszthely és Zalaszántó mezővárosokat.45 Gersei László fia, Miklós (7—1499?) 1457-ben királyi lovászmester volt, majd 1461-ben Mátyás pohár- nokmesterré nevezte ki. Minden bizonnyal az ő közbenjárásának köszönhető, hogy a családnak a pártharcokban elszenvedett 18.000 aranyforintnyi kártért 1482-ben Mátyás király igazságot szolgáltatott.46 A hatalmi pozíció végül külsőségekben is megnyilvánulhatott: ugyanis 1507-ben II. Ulászló nemcsak engedélyezte Gersei címer kibővítését, hanem annak mintegy sisakdíszeként, a király trónoló alakját, trónállóként pedig két gyermekét, Anna hercegnőt (1503-1547) és Lajos (1506-1526) herceget, a későbbi II. Lajos királyt is megfesthette a címerfestő.47

A négy bárói nemzetség címerét egyesítő reneszánsz armális méltóképp reprezentálta egy újdonsült zászlósúr gazdagságát, miközben II. Ulászlót valószínűleg ugyanazok az anyagi gondok nyomasztották, mint elődjét. V. Lászlót, a 13 évesen az ország trónjára ülő uralkodó 1453-ban azt közölte az országnagyokkal és a vármegyék ispánjaival, hogy a rájuk rótt adó csökkentését szorgalmazó kérésüknek nem tehet eleget, mivel „... atyai házát az idegen kézből kiragadva, üresen találta ...”.48

44 Tóth Szabó Pál: A cseh huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Bp., 1917. 131. p.

45 OL Dl. 92.908.

46 OL Dl. 93.550. (1482)

47 OL Dl. 86.051. (1507) Gersei Pető János címereslevele

48 OL Dl. 55.546. (1453)

203