Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Út-, táj- és topográfiai leírások, feljegyzések és adatok Vas megyéről a 16-20. századból - Kocsis Zsolt †: Településföldrajz és helytörténet
halás” előtt lévő faluról, de a területszervező közigazgatás számára segítséget, támpontot adhat egy-egy helytörténeti adat, egy történeti földrajzi munka tanúságtétele valamely település ide- vagy odatartozásáról. A megyehatárok vagy egyszerűen egy-egy hivatal, intézmény ellátási körzetének kialakításánál nem csak a közlekedési kapcsolatokat kellene figyelembe venni, hanem a múltbeli kötődéseket is. Előadásunk idején még nem volt aktuális, de napjainkban újból léteznek járások, amelyek határainak és központjainak kijelölése több esetben nehézségeket okozott az érintett lakosságnak, nem különben a munkát végző szakembereknek is, de ők ezért kapták a fizetségüket. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ragaszkodott a megyehatárok sérthetetlenségéhez,3 holott néhány falu lakosságát a megyehatáron túl fekvő, közeli járásközpont jobban és könnyebben elérhető módon tudná ellátni, mint a kijelölt jelenlegi.4 Tradicionális járásközpontok veszítették el funkciójukat, miközben olyanok lettek járásközpontok, amelyek esetében a központi szerepköröknek, de még a városi címnek sem igen voltak hagyományai. Érd megyei jogú város, miközben még járásbírósága, azaz a régi terminológia szerint városi bírósága, és e tekintetben a hozzá képest fele akkora, más járásbeli Budaörs alá tartozik, Budaörs pedig a hozzá képest fele akkora népességű Budakeszi járásába.5 E furcsaságokat nem a helytörténet hiányos ismerete okozta, de egy felülvizsgálat esetén korrigálható lenne sok probléma, pusztán a történeti földrajz, a múlt jobb ismerete révén. ÖSSZEGZÉS A helytörténet fontosságát az adja a településföldrajzzal foglalkozóknak, hogy munkánkhoz több területen is nélkülözhetetlen adalékokat, gyakran pedig lényegi információkat nyújt. Ráadásul olyan településekről is, amelyek országos érdeklődésre aligha tarthatnak igényt, ezért tudományos feldolgozottságuk hiányos, vagy egyáltalán nincs. Természetesen óvatosan kell felhasználni a helytörténeti kutatások eredményeit, mert egy kicsit a Wikipediához hasonló a helyzete: profik, hozzáértő amatőrök, lelkiismeretes, munkájukért semmilyen ellenszolgáltatást nem váró, de éppen ezért felelősséggel is kevésbé bíró emberek, de nem egyszer komolytalan, a téma és a tudományos kutatás iránti alázattal nem rendelkező „kontárok” végzik a munkát. Ráadásul egyszerre és egymás mellett, vagy egymás ellen. A különböző források - felmérési térképek, történeti statisztikai adatsorok, fényképek stb. - összevetése és egy egészséges mértékben gyanakvó forráskritika azonban képest kivédeni ezeket a veszélyeket. Településfejlesztési, településrendezési tervek és koncepciók megalapozásánál, elkészítésénél, a településhálózati kutatások kapcsán és a területszervező közigazgatás településeket érintő döntéseinek előkészítésénél létfontosságú a szükségszerűen távoli, ezért csekély helyismerettel rendelkező szakember számára a helyiek tapasztalata, tudása. Nem csak a terepmunka, hanem a helytörténeti, történeti földrajzi eredmények megismerése is lényeges, hiszen ezek nélkül csak szobatudósként alkothatunk, ami nem csak a tudományos igényességnek nem felel meg, hanem társadalmilag sem hatékony. Az így született koncepciók és tervek pedig a szerzőn és néha a megrendelőn kívül senkinek sem hasznosak. 3 Szálkái Gábor: A járások kialakításának módszertani megalapozása. = TSt., 2012. 3. sz. 215-229. p. 4 Kocsis Zsolt - Németh Sándor: Egy lépésre a büki járástól - javaslattevő munkaanyag egy Bük központú járás kialakításához. = Comitatus, 2013. 215. sz. 49-53. old. 5 Kocsis Zsolt: Magyarország településhálózata. = Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 2014- 1. sz. 3-12. p. 18
