Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Családi és közösségi ünnepek Vas vármegyében a 16-20. században - Melega Miklós: Az 1913. évi szombathelyi Szent Márton-ünnep
AZ ÜNNEPI HELYSZÍNEK ELŐKÉSZÍTÉSE A körmenet által érintett utcák és terek gallyakkal, virágokkal történő ékesítése ősi szokás volt az egyházban, sőt a rituálé is rendelkezett a vonulási útvonalak tisztántartásáról, és javasolta a házak virágokkal és szőnyegekkel történő feldíszítését. A Szent Márton ereklye átviteli útvonalának méltó ünnepi díszbe öltöztetésére a helyi szervezők hatalmas energiákat fordítottak. A körmenet kiindulási pontjául az 1886-ban Szombathelyhez csatolt egykori Szentmárton község templomát jelölték ki, amely a hagyomány szerint a szent szülőháza fölé épült.2' A templomot kezelő domonkos szerzetesek az ereklye átmeneti elhelyezésére kiszemelt Szent Márton kápolna falait fehérsárga és vörös drapériával vonták be. Az oltáron álló szobra köré virágokból a következő feliratot fonták: „Szent Márton, városunk védője, könyörögj értünk!”27 28 A templombelsőt virág- és füzérdíszítéssel látták el.29 A szerzetesek gondoskodtak a templom előtt található kút rendbetételéről is, amelynek vizével a jámbor legenda szerint Szent Márton megkeresztelte saját édesanyját. Az ünnepségekre készülve a kút fölött álló roskadozó faalkotmányt elbontották, és helyére egy új, díszes filagóriát, favázas pavilont emeltek, amelyet ugyancsak virágfüzérekkel ékesítettek fel.30 A városi utcák feldíszítésének terveit a Szombathelyi Szépítő Egyesület készítette el, dr. Pekker László vezetésével. A gyakorlati kivitelezést, a növény és virágdíszek kihelyezését a Kertészeti Egyesület és a városi mérnöki hivatal közösen végezte, a Vasvármegyei Elektromos Művek Rt. és a Szombathelyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület díjmentesen átengedett eszközeinek igénybevételével. A dekorációk elhelyezése több napos munkát igényelt. A felvonulási útvonal mentén, az utca mindkét oldalán fa póznákat állítottak, amelyeket virágfüzérekkel, zöld ágakból font girlandokkal és zászlókkal ékesítettek fel, illetve kötöttek össze. A munkálatok nagyságrendjét jól szemlélteti, hogy a felhasznált füzérek hossza elérte a 7 kilométert. A középületekre zászlókat tűztek ki, és a lakosságot a sajtó útján is felkérték a magánházak fellobogózására.31 Egy kortárs beszámolója szerint így festett az ünnepre készülő város: „A város képe egyszerűen elragadó volt. Az egész város zászló és virágdíszben ragyogott, s a szebbnél-szebb, pompásabbnál-pompásabb díszítések gyönyörködtették a szemlélőt.... azon helyek, ahol a szent ereklyének el kellett vonulnia, nagyon gondos s ízléses díszítésben részesültek. A nagytemplom és környéke nyerte a legpazarabb díszítéseket. A homlokzat óriási oszlopait fehér lepel borította, melyet zöld koszorúk öveztek spirális alakban. Drága szőnyegek, egyházi, pápai, püspöki s magyar zászlók és címerek, ezernyi virágcsokor adták meg a főbejáratnak azt a képet, mely óriási diadalkapu jelleget kölcsönzött neki. A bejárat két oldalán egészen az úttestig árbocok 27 Mihályi!, 1916. 595. p.; Szalay János: A szombathelyi Szent Domonkos-rendiek lelkipásztori működése, ^ 1638-1938. Szombathely, 1938. (továbbiakban. Szalay, 1938.) 126. p.; Fedeles, 2007. 75-76. p. 28 Szent Márton élete. Szombathely, 1937. 9. p. 29 Szent Márton triduum. = SZÚ, 1913. jún. 12. 3. p. 30 Szombathely legendás kútja. = SZÚ, 1913. ápr. 25. 4- p.; Szent Márton triduum. = SZÚ, 1913. jún. 12. 3. p.; Székely, 2009. 90-91. p. 31 SZEL AC 3071/1913., 3072/1913., 3073/1913., 3074/1913., 3075/1913., 3076/1913., 3077/1913., 3078/1913., 3079/1913., 3080/1913.; Szent Márton ereklyéi. Készülődések az ünnepségre. = SZÚ, 1913. máj. 14. 1. p.; A Szent Márton ünnep. = SZÚ, 1913. jún. 10. 1. p.; A Szent Márton ünnep előkészületei. = SZÚ, 1913. jún. 12.3. p.; Hírek. = SZÚ, 1913. jún. 14. 4. p.; Lobogózzuk fel a házakat. = VmN, 1913. jún. 14- 3. p.; Szent Márton - szülőföldjén. = SZÚ, 1913. jún. 17. 7. p. 158
