Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Családi és közösségi ünnepek Vas vármegyében a 16-20. században - Söptei Imre: Családi ünnepek és találkozók a kőszegi Chernel család történetében, 1830-1892
SÖPTEI IMRE CSALÁDI ÜNNEPEK ÉS TALÁLKOZÓK A KŐSZEGI CHERNÉL CSALÁD TÖRTÉNETÉBEN, 1830-1892' A Chernél család kőszegi vagy katolikus ágának városbéli megtelepedését és szerencséjének felívelését egy ünnepi eseményhez, egy helyben rendezett bálhoz kötötte a későbbi emlékezet. A Chernél Kálmán (1822-1891) által leírt történet szerint az akkor felekezetet váltó, és ezzel teljesen új családi ágat alapító Chernél Dávid, Mária Terézia komornájának - vagy ahogy érdekes kifejezéssel akkoriban nevezték: „ágyvetőnő”-jének - Grass Frigyesné bárónőnek Mária Anna nevű leányával táncolt. A legendárium szerint a tapasztalatlan, de szerelmes kisasszony, anyja segítségével - aki egyébként Mályusz Elemér (1898-1989) szerint a királynő fiatal nemesi testőrével, Bessenyei Györggyel (1746?—1811) tartott fenn szerelmi viszonyt1 2 - rávette a királynőt, hogy házasítsa össze a nyalka köznemessel. Az uralkodói akarattal nem lehetett szembeszállni, sőt Chernél a „szelíd” erőszaknak köszönhetően református vallását is „kénytelen” elhagyni. Bár Chernél Kálmán a maga módján a következő meghatározást használta ezzel kapcsolatban: visszatérve a család ősi vallására a római katholikára, utóbb a dunántúli kerületi táblának elnöke, és udvari tanácsos lön.”3 A korabeli, kicsit körüljárós fogalmazás mellett talán érezhető valamelyes pikírtség? A rosszul sikerült, és később válással végződött házasságból három, a felnőttkort megérő gyermek született. Itt következett aztán az első, igazán ünnepélyes esemény: az első kőszegi családi keresztelő. A családi emlékezet úgy örökítette meg, hogy az egyrészt az elsőszülött Ferenc további keresztnevei, így a Szerafin, a József, a Nepomuki János és a Dávid, utóbbi kivételével a frissen felvett katolicizmusra, sőt kimondottan a császári házra is utaltak, másrészt pedig a kisfiút 1778. május 7-én Kőszegen Mária Terézia (1717-1780) és fia, József (1741-1790), az akkori német-római császár tartotta a keresztvíz alá, és ezt aranybetűs bejegyzés őrzi a kőszegi keresztelési anyakönyvben. Utóbbi állítás igaz, de azt a magát történésznek tekintő Chernél Kálmán elfelejtette megemlíteni, hogy a bejegyzés folytatásában az áll, hogy ezt a keresztelési szertartást ténylegesen - az említettek nevében - Sigray Károly báró és a nagymama, Theresia Grass bárónő végezte. Chernél Ferenc és Kálmán szerint a frigy nem nagyon tetszett Dávidnak, de a karrier elindult. Nem sokkal az esküvő után számfeletti, azaz fizetés nélküli ülnökként alkalmazták Kőszegen, a Dunántúli Kerületi Táblánál, majd 2 esztendő múlva, évi 800 forinttal „rendszeresítették”.4 1 A kutatást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) is támogatta (K 109323) 2 Mályusz Elemér; Bessenyei György múzsájáról, Grass Frigyesnéről. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1994. 1. sz. 62-67. p. 3 Pannonhalmi Főapátsági Levéltár (továbbiakban: PFLt) Chemel család iratai. Chemel Kálmán: Életpályám története (továbbiakban: Ép.). 1. köt. 3. ív/1. p. 4 Söptei Imre: A megélhetés tudományától a tudományos megélhetésig. A Chemel-család kőszegi, katolikus ágának rövid története. In: Előadások Vas Megye történetéről. 5. Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Szombathely, 2010. (továbbiakban: Söptei, 2010.) 120-121. p. (Archivum Comitatus Castriferrei, 4.) 120-121. p. 117
