Előadások Vas megye történetéről VI. - Archívum Comitatus Castriferrei 7. (Szombathely, 2015)
Családi és közösségi ünnepek Vas vármegyében a 16-20. században - Tilcsik György: István főherceg látogatása Szombathelyen 1847. október 1-jén
Szombathelyre. Mind a főherceget, mind pedig egy adott vármegye főispánjává kinevezett személyt a megyeszékhelyre történő megérkezésekor diadalkapuk, üdvözlő és éltető feliratok sora, mozsárágyuk hangja köszöntötte és a városi polgárok sorfala várta, majd pedig - és ez az alapvetően eltérő elem a két ünnepség között - utóbbi a vármegye közgyűlésén a köszöntők, illetőleg a székfoglaló, majd a köszönetnyilvánítás után táblabírákat nevezett ki. István látogatásakor nem hívtak össze vármegyei közgyűlést, hanem megérkezése után a főherceg elfoglalta szállását, ám ezt megelőzőleg a házigazda, a megyéspüspök által vezetett harmadik vármegyei küldöttség köszöntötte a királyi helytartót, aki természetesen itt is válaszbeszédet mondott. A főispáni beiktató vármegyei közgyűlést általában hálaadó istentisztelet követte, amelyre a főhercegi látogatás során egyáltalán nem került sor. Mindkét ünnepségsorban ekkor lakoma, majd pedig táncmulatság következett, melynek végezetével mind a vendégek, mind pedig vendéglátók nyugovóra tértek. István a szigorú menetrend előírásait szem előtt tartva, reggel továbbutazott, míg az új főispán amennyiben a vármegyei közgyűlés másnap folytatódott, azon ellátta az elnöki teendőket, és csak a kongregáció befejeződését követően utazott el a vármegye székhelyéről. Mind Szombathely város tanácsa, mind pedig Vas vármegye közgyűlése igen elégedett volt a főhercegi vizit lefolyásával. A városi tanács 1847. október 16-án megtartott ülésén miközben az ünnepséggel kapcsolatos számlákról intézkedett, a következő határozatot hozta: „Ez alkalommal a tanács a fenebbí választmánynak, melynek felügyelete alatt az ünnepély oly meglepő fényt és sikert nyert, köszönetét szavazott, s ezt a jegyzőkönyvbe iktattatni rendelé."94 Vas vármegye 1847. november 8-ára összehívott közgyűlésén a távollévő főispáni helytartó, Zichy Bódog helyett az elnöki tisztet ellátó első alispán Széli József a napirendek tárgyalása előtt szükségesnek tartotta „...a tárgyalást hivatalos jelentésével megkezdeni, hogy felséges főherceg István királyi hel[y]tartó e megyét körö[s]ztül utazván, idvezlésére nevezett küldöttségeket legnyájassabb szívességgel fogadta, Vas megye iránti részvétéről azokat bizonyossá tette, és ezen fogadási ünnepéi [y] fényességének emeléséhez mind a küldöttségeknek tagjai, mint egyesek, kiknek vendégszereteténél fogva a fenséges vendég szállásolt, különösen megyéspüspök Öméltósága, főispán Batthyányi Fülöp őhercegsége, zalabéri Horváth Eduárd kir. kamarás, Szombathely városa közönsége legnagyobb ké[s]zséggel járultak."95 E közgyűlési bejelentést követő 3. napon István főherceg királyi helytartó Pozsonyban megnyitotta az országgyűlést, amely - mint később kiderült - az utolsó volt a sorban, másnap, november 12-én pedig az országgyűlés Magyarország nádorává - akkor persze még senki sem sejthette, hogy utolsó nádorává - választotta őt. 1847. szeptember 1-jén meg kezdődött és október 14-ig, azaz 6 hétig tartó magyar- országi körútja - benne Vas vármegyei tartózkodása - minden bizonnyal szép emlékként maradt meg számára, még akkor is, ha 1848. szeptember 22-én előbb az országból eltávozni, szeptember 25-én pedig a nádori hivatalról lemondani kényszerült. István főherceg száműzetésben töltötte élete további részét, melynek során soha többet nem térhetett vissza szülőföldjére. 1867. február 19-én a franciaországi Mentonban hunyt el, és holttestét Budán, a várban lévő nádori kriptában helyezték örök nyugalomra. 94 VaML Szvkt. Ktjkv. 594/1847-1848. 95 VaML Mkir. Kjkv. 2159/1847. 115
