Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MINTÁUL SZOLGÁLHATÓ URALKODÓI UDVAROK - A HABSBURG-HÁZBELI MAGYAR KIRÁLYOK UDVARA
A koronázási lakomák ülésrendje, rituáléja A 16. század első Habsburg királyát, I. Ferdinánd királyt 1527. november 3-án koronázták meg Székesfehérváron, a hagyományos koronázó városban. Az I. Ferdinánd koronázása utáni lakomán még nem vették át a Habsburg-udvar nyilvános étkezéseinek szokásrendjét, hanem a magyar hagyományokban jobban gyökerező rendet alkalmaztak, hogy idegen szokásokkal ne idegenítsék el a magyarokat új királyuktól. Tehát a régi rendnek megfelelően a királyi asztalhoz sok, összesen 24 személyt hívtak meg. Köztük magyar egyházi főméltóságokat (a veszprémi, a nyitrai, a zágrábi, az egri püspököt; a pécsi és pozsonyi prépostot) és befolyásos magyar főméltóságokat (Karlovics Jánost, Erdődy Pétert, enyingi Török Bálintot, Beriszló István szerb despotát, Báthory István nádort, Thurzó I. Elek tárnokmestert, Perényi Péter koronaőrt). A felszolgálást magyar főrangúak végezték: például Móré László magyar királyi étekfogó és pohárnokmester adott inni I. Ferdinándnak, és ő végezte el a szeletelő feladatát is, vagyis ő szelte fel a sülteket a királynak. Az étekfogók - kiknek kilétéről nem tudunk semmit - a lakomán összesen négyszer fordultak, és egy-egy alkalommal 15 fogást hoztak fel, amit feltehetőleg az előttük járó két magyar főúr helyezett az asztalra. Az ezt követő magyar királykoronázáson már sok minden másképpen zajlott: 1563. szeptember 8-án I. Ferdinánd magyar királlyá koronáztatta fiát, Miksát. A koronázást követő lakoma délben kezdődött.1321 A hosszúkás királyi asztalnál a megkoronázott Miksán kívül még négyen ültek: a salzburgi és az esztergomi érsek, illetve testvére, Ferdinánd tiroli és Károly stájer főhercegek. Egy nappal később, Miksa feleségének, Máriának a koronázási lakomáján a királyi asztalnál helyet foglalt még a frissen megkoronázott királynő, rajta kívül pedig Anna és Erzsébet főhercegnők is. A két lakomán alkalmazott asztali rend azt jelentette, hogy a magyar egyházi és világi elit kiszorult a királyi asztaltól, tagjai közül egyedül a koronázás szertartását végző esztergomi érsek maradt meg. A Habsburgok tehát második királykoronázásuk alkalmával már saját bécsi udvaruk nyilvános étkezéseinek szokásait vezették be, amely akkor megegyezett a korabeli európai udvarok szokásaival. Miksa koronázási lakomájáról azt is tudjuk, hogy egyszerre 12 étekfogó hordta az ételt, akiket ugyancsak 12 étekfogó váltott a szolgálatban. E 24 étekfogót többségében a magyar főnemesi családok fiaiból válogatták ki. A konyhából elinduló menet élén a főajtónálló (Bánffy László) haladt aranyozott elefántcsontpálcával a kezében.1322 Az ebédlőterem ajtajában a főudvarmester (Dessewffy János) csatlakozott hozzá szintén pálcával a kezében. Miután a menet megérkezett a királyi asztalhoz, a főasztalnok mester (Bánffy István) elvette az étekfogóktól az ételeket, és sorban lehelyezte az asztalra őket. A főasztalnok végig ott állt a királyi asztal mellett, és ha kellett, ő szelte fel a húsokat, ami azt jelenti, hogy ő látta el a szeletelő feladatkörét is.1323 Miksa sem nevezett ki ugyanis a magyar királyi udvarban szeletelőt (Vorschneider), annak ellenére sem, hogy a Habsburgok bécsi udvarában létezett e tisztség. Feltehetőleg a magyar hagyományok iránti tiszteletét fejezte ki ily módon. 1321 Pálfíy, 2004. 1065. p. 1322 Istvánffy, 2003.335. p. 1323 Krizko, 1877.43-44. p. 232
