Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS DÍSZLETEI: A POHÁRSZÉK, A TERÍTETT ASZTAL ÉS AZ ÉTELEK
vezetett oda, hogy az emberek elfogadtak egy számukra idegen és eleinte nevetségesnek tartott eszközt, amely viszont megszüntette a közvetlen kapcsolatukat az ételekkel. A kétágú villát már régóta ismerték, de eleinte nem evésre használták, hanem csak a hús sütéséhez a konyhán. Később, a középkor végétól alakult ki az a szokás, hogy kezük helyett kétágú villával vették ki az étkeket a közös tálból, de még kézzel ettek.1136 1137 1138 A háromágú villa megjelenése azt jelentette, hogy már a szájba is villával kezdték tenni a falatokat. A „személyre szóló villa" aló. században kezd lassan elterjedni Itáliából (leginkább Velencéből), de Európa nagy részén a 18. századig nem válik általánossá használata.1131 Például Angliában - bár desszertvillát már a 14. század óta használtak a királyi és nemesi udvarokban - a villa csupán a 17. század elején kezd fontos evőeszközzé válni. Általánossá főúri körökben az 1660-as évekre válik, amikorra már megjelentek a kés- és villakészletek együtt.113lS Franciaországban XIV. Lajos idején az arisztokrácia terítékéhez már hozzátartozott a villa,1139 bár maga a király állítólag még kézzel evett.1140 A cseh főúri udvarokban az 1600-as évek körül jelentek meg az étkezéseken a desszertvillák, a 17. század elején pedig már a villa általánosabb használata is megfigyelhető. Igaz, ekkor a kétágú villákkal még csak kivették a húst a tálakból, de még nem tették velük a szájukba a falatokat, ahogy ez Európa más részein ekkor már szokásban volt. Használata itt is a 17. század folyamán terjedt el egyre gyorsabban.1141 A magyar főúri udvarok ebédlőasztalain a villa a 16. század végén jelent meg és a 17. században terjedt el. A 16. század végén csupán az előkelő főúri családoknál (így a Perényi, Nádasdy, Homonnai nemzetségeknél) írtak össze nagyobb számban ezüstvillát. Sőt, Nádasdy Tamás feleségének, Kanizsai Orsolyának (1575) már a pohárnokánál volt 6 ezüstvilla és 6 ezüstkanál.1142 Az, hogy a pohárnok kezénél már 6 ezüstvilla volt - ráadásul 6 ezüstkanállal párban -, arra utal, hogy a Nádasdy udvarban már terítettek villát étkezésekkor. Kanizsai Orsolyáénál is gazdagabb volt Oláh Ilona mindennap használt evőeszközkészlete (1579): 12 darab kinnjáró ezüstkanállal és ezüstvillával bírt, melyet saját megfogalmazása szerint mindennap használt.1143 A 17. század elején már Thurzó György 75 villájából is 12 kinnjáróként mindennapi használatra szolgált.1144 Esterházy Miklós nádor hagyatéki leltára szerint (1645) pohárnokja 8 ezüstvillára felügyelt, a tár1136 Elias, 1987. 183. p. 1137 Braudel, 1985. 209. p.; Tannahill, 1973. 226. p. 1138 Brears, 1993. 198. p. 1,39 Wheaton, 1983. 141. p. 1140 Blond, 1971. 237. p. 1141 Hrdlicka, 2000. 121. p. 114~ Sihrik Miklós pohárnok kezénél még 14 ezüsttányér, 6-6 nagy és közepes ezüsttál, 2 tormának való kistál, 1 mosdómedence korsóstul, 5 fedeles pohár, 1 sótartó volt. MNL OL E 185 60. cs. 30. t. 1143 Oláh Ilona ékszereinek és ezüstnemú'neinek egyrészét testvérétől, Oláh Miklós esztergomi érsektől örökölte annak 1568-ban hekövetkezett halála után, másrésze szüló'i örökség. Oláh Ilona végrendelete, 1579. Merényi, 1897b. 367. p. 1144 A Dersffy család tulajdonában lévőlánzséri tárházában már 1552-ben 12 aranyozott ezüstvilla és kanál volt, és még 47 különbözólcanál, köztük 12 darab aranyozott egy tokban. Ezek még 1601-ben is ott voltak. MNL OL P 108 Repositorium 12. 195
