Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
FELHASZNÁLT FORRÁSOK - ÍROTT FORRÁSOK
A levelezések, főleg a családi levelezések sok fontos kiegészítéssel szolgálnak a témánkat illetőleg és adnak magyarázatot korabeli sajátosságokra. Például a levelekben jól nyomon követhető ajándékküldési szokás sokat elárul a korszakban különösen kedvelt élelmiszerekről. Ugyanis akkoriban szeretetük vagy megbecsülésük jeléül szinte minden levéllel együtt igyekeztek ajándékot, leginkább valamilyen élelmiszert küldeni. Főleg újságként, újdonságként, vagyis az adott időszakban egy-egy gyümölcsnek, zöldségnek első hírmondóit küldtek egymásnak előszeretettel. De gyakori a levelekben különféle hiánycikknek nevezhető vagy különleges csemegének számító élelmiszerek kérése, vagy különféle étkezésekkel kapcsolatos szokásokra való utalás. A magánlevél mint forrástípus jellemzője, hogy türelmet és időt igényel: a kutató sohasem tudhatja előre, hogy egy adott levelezésben hány és milyen jellegű érdekes adatot talál. Sőt az első átolvasásra még érdektelen információ is később fontos kiegészítésül szolgálhat. Szerencsére jelentős mennyiségű levelezés jelent meg nyomtatásban, ami ezáltal könnyebben hozzáférhető a kutatók számára. Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Szerk. Károlyi Árpád, Szalay József. Bp., 1882.; Magyar Hölgyek levelei, 1515-1709. Közli Deák Farkas. Bp., 1879. (Magyar levelestár; 2.); Benda Kálmán: Nyáry Pál és Várday Kata levelezése, 1600-1607. Kisvárda, 1975.; Deák Farkas: Wesselényi Anna, özv. Csáky Istvánná életrajza és levelezése. Bp., 1875.; Thurzó György levelei nejéhez. 1-2. köt. Bp., 1876. stb. Szót kell ejtenünk Comenius Orbis Sensualium Pictusáról is mint olyan műről, amely hűen tükrözi korát. Comenius nyelvkönyvnek szánt művét Sárospatakon írta, és először 1658-ban adták ki Lőcsén latin-német nyelven, majd gyorsan lefordították különféle más nyelvekre is. Képi illusztrációi, leírásai és magyarázatai jól használhatók e témához is, a különböző korabeli fordítások pedig a fogalmak tisztázásában segítettek, azzal, hogy megmutatták, hogyan fordítottak le egy-egy latin kifejezést az adott nyelvre.103 Lippai János jezsuita szerzetes, Lippai György esztergomi érsek testvére hosszú ideig irányította a pozsonyi érseki kert gondozását. Saját tapasztalatai alapján készítette el a Posoni kert című munkáját, amelyben a pozsonyi érseki kert növényeit és az azokhoz kapcsolódó gyakorlati, termesztési munkálatokat írta le. A három kötet közül az első, a „Virágos kert” (Nagyszombat, 1664-), a második kötet a „Veteményes kert” (Bécs, 1664-), a harmadik kötet pedig a „Gyümölcsös kert” (Bécs, 1667.) címmel jelent meg. E munkából megismerhetőek a korszakban az országban termesztett növények, és hogy a szerző szerint elsősorban milyen módon fogyasztották, tartósították ezeket.104 „Civilizációs iratok, illemtankönyvek, udvariassági elméletek” A „civilizációs iratok, illemtankönyvek, udvariassági elméletek” fontos források az étkezésekkor való viselkedési szokások leírására. Külföldön a 12-16. századból ismeretesek az ún. asztali nevelők (Tischzuchten), amelyek latin vagy nemzeti (német, olasz, francia, angol, holland és lengyel) nyelven többnyire páros rírnű formában foglalták össze az étkezéskor követendő helyes viselkedést. Formájuk lehetővé tette, hogy könnyen megjegyezzék őket, és aki nem követte ezeket az előírásokat, az az egykorú megítélés szerint 103 E munkában az 1675. évi kétnyelvű kiadást használtam. Comenius, 1675. 104 Lippai, 1966. 29
