Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)

A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS TÁRGYAI: AZ ÉTELEK

Kisebb vendégségek alkalmával is több fajta madarat vettek az asztalokra: Nádasdy Tamás 1548. augusztus 28-iki vendéglátásakor hat fürjet, két galambfit, néhány apró madarat és egy fogolymadarat vettek. Szeptember 2-án viszont ő magának támadt kedve madárhúsra, ezért ebédre rigót, fürjet és egyéb apró madarakat szereztek be neki.355

Apró madarakat Thurzó Szaniszló is kapott egyszer főve, egyszer pedig disznóhús pecsenyével egy tálon. A csejteiek pedig a madarak között feltehetően leghétköznapibb apró madarakat kapták a leggyakrabban, de azt sem túl sokszor: a két év alatt huszonkilencszer (ebből 1624 januárjában kilencszer). Kőszeghy a költeményében nem említi a rigókat, az étrendekben sem szerepel, viszont vásárlási listákon viszonylag gyakran előfordulnak. Például a nyaraló Esterházy Miklósnak is többször vásároltak Tárcsán, összesen kb. 130 darabot.356 Nádasdy Tamásnak is egyik vendégségre, amelyre császár- madarat és fajdot is vettek, még 18 rigót is vásároltak.357 Az említett vásárlási listákon még fogolymadár is többször szerepel, és kétszer a csejtei uradalmiak is kaptak.

Mai füllel igen bizarrul hangzik Rákóczi Erzsébetnek a férjéhez intézett néhány sora: „Túzokokat sem lőhettünk pástétomba valót, hanem ma öt igen szép fiatal varjút lőttem, ha szükséges mivel más vadam, madaram nincs, ezt is odaküldöm, talán jó lesz feketelével.”358 Varjú fekete lével, ráadásul túzok helyett...? Figyelembe véve, hogy Rákóczi Erzsébet ekkorra már elhidegült férjétől, még azt a kérdést is indokolt felvetni, hogy vajon komolyan gondolta-e?

A húsok beszerzése. Az ismert étrendek közül egyedül Thurzó Szaniszlóéban jegyezték fel, hogy honnan került a konyhára a felhasznált élelmiszer. Eszerint a húsok közül a marhahúst, ludat és nyulat vásárolták, a bárány és disznó a majorságból (ex allodio), a kappan hegyvámból (juris montani), a madarak a gynaeceumból359 származtak. Az elfogyasztott őzhúsnak sem a mennységét, sem a származási helyét nem adták meg.

A konyha ellátását nagyrészt igyekeztek az uradalmak majorságainak állatállományából, illetve a jobbágyok beszolgáltatásaiból biztosítani: „Tyúk, lúd, kappan, anynyi számú legyen, kivel az konyha szüksége teljesedjék, pénzen való vételnek eltávoztatásáért.”360 A földesúri majorságokban mindenhol tartottak baromfit, szarvasmarhát és sertést.

Példának álljon itt Nádasdy III. Ferenc csejtei uradalmának csejtei majorságában 1661 júliusában összeírt állatállománya: 24 póka (pulyka), 43 fiatal póka, 80 tyúk kakasokkal, 120 csirke, 12 kacsa, 45 kiskacsa, 18 lúd, 18 kis lúd, 51 idősebb disznó kanokkal, 17 tavalyi disznó, 15 apró malac, 12 fejó's tehén, 6 meddő tehén, 4 tinó, 10 tulok, 7 bika, 4 tavalyi tinó, 8 idei borjú volt.361 Ekkor Csejte már régóta nem szolgált rezidenciaként, elsősorban tehát az uradalmi alkalmazottak ellátására tartottak ennyi állatot, illetve az udvar számára is küldhették még.

355 Kumorovitz-Kállai, 1959a. 320., 321. p.

356 Egyszer 40 darabot, egyszer 6 és egyszer 3 kötés rigót vettek. Az ára alapján úgy vélem, hogy ez megfelelhet a köteg 10 darabjával. Bogdán, 1987. 123. p.

357 Kumorovitz-Kállai, 1959a. 122. p.

358 Dátum megjelölés nélkül. (Benda- Várkonyi, 2001. 274- p.)

359 Gynaeceum görög szó jelentése: a női lakosztály.

360 Munkácsi, 1897. 513. p.

361 MNL OL E 156 fasc. 87. no. 7.

80