Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)

A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS ALANYAI: AZ ÉTELKÉSZÍTŐK, AZ ÉTELT PREZENTÁLOK ÉS (NEM UTOLSÓ SORBAN) MAGUK AZ ÉTKEZŐK

mint a hagyományos kések. Rumpolt fordítója, Készéi János felbontó késnek nevezi ezt a fajta kést. Esterházy Miklós kincstárában (1645) három frisnaidernek való kést és két villát említenek.266 Fia, Ferenc is őrzött még egy „Firschnaidemek való széles” kést „ezüst nelével s villájával” (1654)-267 A Nádasdyak sárvári tárházban (1680 körül) őriztek „Három ezüstnyelű forsnajder” kést, amely „Szegény Nádasdy Tamás palatínusé vala.”268 Tálnok, tálmosó. A tálmosó, tálnok, tálhordó kifejezés ugyanazt az udvari tisztséget takarta: azt a személyt, aki a tálakra felügyelt és tisztán tartotta őket.269 Esterházy Miklós tálnoka 24 darab ezüsttálra,2'0 fia, István tálnoka 2 nagy és 44 apró ezüsttálra és 60 ón­tálra felügyelt, amelyeket a mindennapokon használtak.271 Kisebb udvarokban a tálnok (tálhordó, tálmosó) maga végezte a tálak mosását, a nagyobbakban ez a feladat a vicéjé­re, vagyis helyettesére várt. Nádasdy III. Ferenc konyhájában a tálnoknak az ételekkel megtöltött, majd a hosszú táblára rakott tálak széleit tisztára kellett törölnie. Miután az étkezőben az asztalra tették a tálakat és levették a fedőtálakat, azokat ismét a tálnok kezébe adták.2'2 Batthyány I. Adám udvarában a tálhordókat (tálmosók) az étekfogók között tartották számon. Fia, Batthyány Kristóf idejében (1681) a tálnok a pohárnokkal együtt az inasok közé tartozott, Thököly Imre udvarában (1683) pedig tálmosókat írtak össze a pohárnokok között.273 A tálhordók feltehetőleg alacsony származásúak voltak. Batthyány I. Adám egyik tálhordója, Tálhordó Marcsin jobbágy volt.274 A konyha személyzete A konyha a magyar főúri udvarokban a kora újkorban a konyhamester (magister coquorum) irányítása és felügyelete alá tartozott. így a konyhamester alá volt rendelve a konyha teljes személyzete, tehát a szakácsok, a konyhasáfár, majd a század folyamán egyre több udvarban alkalmazott konyhaajtónállók. Úgy tűnik, legfontosabb feladata a konyhán elkelt élelmiszer számontartása volt. Bár a beszerzés nem tartozott a feladatai közé, mégis minden, a konyhára kerülő élelmiszer átment a kezei között. Ezért egyrészt minden nap, másrészt hetente el kellett számolnia a konyhán elkelt éléssel. Ugyancsak ezzel összefüg­gésben szigorúan be kellett tartatnia az asztali rendtartást, vagyis ügyelnie arra, hogy min­denki a neki kijelölt asztalnál étkezzen, és hogy minden asztalra az előre meghatározott mennyiségű és minőségű ételt adják. Másik alapfeladata a konyhán való rend és tisztaság megvalósíttatása volt. Ennek megfelelően a konyhamester felelőssége volt, hogy illetékte­len ne lépjen be a konyhába, a szakácsok ne adjanak extra adagokat senkinek, saját húst ne főzzenek a konyhán. De neki kellett számon tartania a konyhaedényeket is, feljegyezve, 266Thaly, 1883. 760. p. 26( MNL OL P 108 Repositorium 7. fase. E. no. 67­268 Sárvári Tárháznak Inventáriuma. PMKL Takáts Sándor hagyatéka V384/17. Évszám és lelőhely megjelö­lése nélkül. (Kiss Erika kutatásai nyomán.) 269 Batthyány I. Ádám összeírásaiban például többnyire a tálhordók kifejezést alkalmazzák, de néhány évben tálmosókat írnak. Az is előfordul, hogy ugyanabban az évben (1641) egyik helyen tálmosóknak, máshol tálhordóknak nevezik őket. 270Thaly, 1883. 766. p. 271 MNL OL P 108 Repositorum 12. Lánzsér várbirtokra vonatkozó iratok. Inventáriumok. Esterházy István javainak leltára annak halálakor (1641). 272 Koltai, 2001. 102. p. 2,3Torma, 1866. 89. p. 274 Koltai, 2012. 342. p. 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom