Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS IDŐTEREI
(a német Frühstück torzulásának tekinthető) felestekem vagy fölöstököm - említése. Például Nádasdy Tamás nádor 1544-ből való számadásaiban is többször feljegyezték, hogy bort vagy valami ennivalót vettek valakinek reggelire: „es hozattam az köwet töröknek bort felestekemre.”20' Paxy Anna pedig a sok „fölöstökömre” panaszkodik férjének 1549 novemberében kelt levelében: „más az, hogy immár ott sokkal több tékozlás leszen, mert az aszszonynak sok felestekemet, uzsonát kell adni az sok jámbornak.”201 202 A 17. században tovább nő „fölöstököm” fogyasztására utaló adatok száma, mégsem mondhatjuk, hogy e században kialakult volna a ma ismert hármas étkezési rend. Ennek oka, hogy az emberek többsége a főúri udvarokban még mindig csak alkalomszerűen fogyasztotta: Batthyány I. Ádám udvarában például nincs nyoma rendszeres reggeli fogyasztásának sem a praebendás listákon, sem más számadásokban. Az 1641-ból való borszámadásokban203 is csupán alkalomszerűen jegyeztek fel borkiadást reggelire. A napi kenyérszükséglet kiszámolásakor pedig egyértelműen utalnak arra, hogy a reggelire kiadott cipók száma bizonytalan. Úgy tűnik, a korán útra kelők kaptak leginkább reggelit, ezek számát viszont nem lehetett előre megbecsülni.204 Változatos képet kapunk, ha megnézzük, mit ettek ezeken az alkalmi reggeliken. Többnyire reggelire adott borról olvashatunk,205 de például Nemsem István, Batthyány I. Ádárn tiszttartója ura leányának 8 kövér kappant küldött reggelire,206 * 208 Rákóczi Erzsébet pedig „fölöstökömre való hídról” írt egyik levelében,20' vagyis hús és hal fogyasztása sem volt szokatlan. A század végén Máriássy Kata azt tanácsolja fiának, hogy „csináltass magadnak reggel néha jó levet, avval élj.”200 Ez talán leves készítésére utal, de más adatot még nem találtunk arra, hogy Magyarországon levest ettek volna reggelire. Hánykor ültek asztalhoz? A középkori kettős étkezési rendben az ebéd 9-10 órakor, a vacsora 4-5 órakor kezdődött. Magyar Királyságtól nyugatra a 16-17. században megindult az étkezések időpontjának későbbre tolódása.209 A Magyar Királyságban ez idő alatt nem alakult egységesen az étkezések időpontja. Egyes főurak, például Esterházy Miklós nádor és Batthyány I. Ádám udvarában az ebéd 11-re, a vacsora pedig 19 órára volt rendelve.210 A gyakorlatban előfordulhatott, hogy még ennél is később ültek asztalhoz: „Vacsorát kezdte uram őnagysága 8 órakor.”2" - jegyezték tel Batthyány 1. Ádámról például a számadásokban. Még később étkeztek a század végén Forgách Simon és Zsigmond udvarában: délben 201 Komárom, 1544- május 16. Kumorovitz - Kállai, 1959a. 67. p. 202 Paxy Anna férjének Révay Ferencnek. Szklabinya, 1549. november 30. Deák, 1879. 13. p. 203 MNL OL P 1322 Számadások. Borszámadások, 1641. 204 MNL OL P 1322 Föld. fám. no. 158. 205 Gergely, 1905. 54-55. p. 206 Nemsem István levele Batthyány I. Ádámhoz. Körmend, d. n. MNL OL P 1314 Nemsem István levelei Batthyány I. Ádámhoz. 202 Benda-Várkonyi, 2001. 157. p. 208 Deák, 1875. 359. p. 209 Duindam, 2003. 158 p.; tdammond, 1995. 104- p.; Burton, 1958. 136. p.; Weatherill, 1988. 152. p.; Zumthor, 1985. 81-82. p. 210Hopmesternek való instrukció. Kismarton, 1638. október 25. MNLOL P 123 Gazdasági iratok. 9. cs. b. -11 1641. január 6. MNL OL P 1322 Számadások. Borszámadások, 1641. 57
