Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
MUTATÓK
MUTATOK TÁJÉKOZTATÓ A MUTATÓK HASZNÁLATÁHOZ SZEMÉLYNÉVMUTATÓ A mutatóban megtalálható minden név, amely a kötetben előfordul akár a tartalmi részben, akár a lábjegyzetben vagy a könyvészeti forrásokban. Nem tüntetjük fel azonban - a sorozatban alkalmazott szokástól eltéró'en - az azokhoz az említésekhez tartozó oldalszámokat, amikor egy történész neve szerzőként lábjegyzetben címleírás részeként szerepel. A könyvben olvasottak értelmezéséhez fontos az említett személyek pontos azonosítása, rangjuk, méltóságuk és családi kapcsolataik ismerete. Az ilyen adatokkal nem kívántuk a szöveget minden egyes említéskor megterhelni, ezért ezeket a névmutatóban írtuk le. A név után zárójelben a születési és halálozási évük következik, ha ismerjük. Ezután rangjuk (gróf vagy báró) rövidítve és a rangszerzés ideje, ha az adott személy szerezte a rangot. Ha a szöveg értelmezéséhez fontos, akkor az apa és az anya nevét is megadjuk, illetve a házas- párjuk/házaspárjaik nevét. Végül a tisztség, a méltóság, amit betöltötték. Pl. Esterházy Miklós (1583-1645) - gr. 1626., hl. Dersffy Orsolya, h2. Nyáry Krisztina (1624- 1645); nádor (1625-1645) Valamennyi névváltozatról, asszonyoknál az asszonynévró'l, utaló vezet a betűrendes személynévmutatóban besorolt névalakhoz. Az uralkodókat és családtagjaikat úgy soroltuk be, hogy kifejezzék családnevükkel, melyik uralkodóházhoz tartoznak. Pl. Barcsay Ákosné Bánffy Izabella Stájer II. Károly ®- Károly, II. Habsburg V. Károly Károly, V. Ha egy személynév a lábjegyzetben szerepel, akkor a számot dőlt betűvel szedtük. FÖLDRAJZINÉV-MUTATÓ A földrajzi nevek felvételénél a korabeli névforma szerint tüntettük fel a nevet. Utána zárójelben a vármegyét adtuk meg, amelyben található volt. Ha a mai név eltér a korabelitől, azt is megadtuk, megjelölve az országot, amelynek területén ma fekszik. A mai, hivatalos névről - és a névváltozatokról - utaltunk a kötetben előfordulóhoz. Pl. Gyulafehérvár (Alsó-Fehér vm., ma: Alba Julia, Románia) 105, 241-242 Csicsva vár Csicsvaalja Dőlné Bzince cs” Bodfalva A többször is említett településeknél közöljük annak a családnak a nevét is, amely a könyv szempontjából fontos időpontban birtokolta. Ha a település csak egyszer fordul elő a szövegben, és ott megnevezzük a birtokos családot, akkor a mutatóban nem tüntetjük fel ezt az adatot. Pl. Munkács (Bereg vm., ma: Mukacseve, Ukrajna) Rákóczi birtok 34, 40, 81, 105, 106, 109- 110, 118, 125, 128, 129, 149, 174, 180, 185, 199, 205, 225, 259, 263 A nevek után itt is az oldalszámra történik a hivatkozás a személyneveknél már leírt módon. 269
