Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
FELHASZNÁLT FORRÁSOK - ÍROTT FORRÁSOK
Leltárak Az étkezés és főzés környezetéről, tárgyi világáról az írott források közül a különböző' típusú leltárak nyújtanak támpontot. A leltárak alapvetó'en kétfélék lehetnek: ingatlan- és ingóságleltárak. Az ingatlanleltárakban az épületben található különböző' helyiségeket, és azok berendezéseit írták össze. A tárgyalt korszakból fennmaradt ingatlanleltárak eltérő részletességűek attól függően, hogy az összeírás készíttetője mit tartott fontosnak feljegyeztetni. Az igazán alapos leltárak részletesen felírták például a különböző tárolóhelyeken őrzött élelmiszereket is, mások viszont ezt nem tartották fontosnak. A berendezési tárgyak vonatkozásában általában véve jellemző, hogy ritkán írták ösz- sze az almáriumokban, a pohárszékeken vagy a ládákban lévő tárgyakat. így például elvétve találhatunk olyan inventáriumokat, ahol a többnyire almáriumokban tartott liktáriumokat (dzsemeket) vagy a fűszereket pontosan összeírták. De az is ritkaság számba ment, hogy a konyhák leírásánál említést tettek volna a tú'zeló'hely milyenségéről. A leltárak másik nagy csoportját alkotó ingóságleltárak többfélék lehetnek: például hagyatéki, hozomány- vagy vagyonleltárak. A legteljesebbek, természetesen, az adott személy teljes vagyonának összeírására törekvő vagyonleltárak és a hagyatéki leltárak. A hozományleltárak viszont csupán egy leánnyal a házasságba adott értékeket sorolják fel, mégis nagyon jelentős forráscsoportot képeznek, mivel az arany- és ezüst asztali edények is részét képezték a hozománynak, és képet adnak arról, hogy milyen ezüsttárgyakat tartottak fontosnak adni egy leánnyal, aki új háztartást alapított. Az étkezéssel, étekkészítéssel kapcsolatba hozható tárgyak egy része értéktelensége miatt nem jelenik meg sem az ingatlan-, sem az ingóleltárakban. Ilyenek elsősorban a fa- és kerámiaedények, de az ónedényeket is viszonylag ritkán írták össze. Leltárakat szép számban olvashatunk kiadott forráskiadványokban is: például Radvánszky Béla már említett Magyar családélet és háztartás című munkájának 2. és 3. kötetében,83 a Csáky oklevéltár 1. kötetében,84 valamint Makkai László I. Rákóczi György gazdasági irataiból válogatást adó munkájában.85 Erdélyből gyűjtött össze ingatlanleltárakat B. Nagy Margit.86 A levéltári források kutatásában nagy segítséget nyújt, hogy ma már interneten is elérhető digitalizált formában a Magyar Országos Levéltár Urbárium et Conscriptiones gyűjteménye, amely gazdag tárháza a különféle leltáraknak.87 Irodalmi és történeti alkotások, levelezések A korabeli irodalmi és történeti szövegek, mint például gesták, elbeszélések, naplók vagy költemények ugyancsak sok hasznos információt nyújthatnak. A középkori Magyar Királyság étkezési szokásait illetőleg Galeotto Marzio Mátyás királyról szóló könyve88 az egyik leghasznosíthatóbb forrás, mivel a szerző a király és udvara étkezési szokásait is leírta. Ezenkívül a Magyar Királyságba látogató vagy itt áthaladó külföldiek leírásai is 83 Radvánszky, 1879. 84 Bánfai, 1919. 85 Makkai, 1954. 86 B. Nagy, 1973. 87 http://mol.arcanum.hu/urbarium/opt/al01112.htm?v=pdf&a=start (Megtekintve: 2013. március 27.) 88 Galeotto, 1979. 26
