Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MINTÁUL SZOLGÁLHATÓ URALKODÓI UDVAROK - A HABSBURG-HÁZBELI MAGYAR KIRÁLYOK UDVARA
segített: ő jegyezte fel ezeket naponta.1315 A beszerző (Einkäufer) pedig a bevásárlásokat intézte, méghozzá oly módon, hogy először meg kell tudakolnia az Oberhofmeistertől és a Hofkontrollertől, hogy mit kell vennie, kóstolással kiválasztja az árut, majd feljegyzést készít a vásárlásról. Amit felettesei kérnek tőle, megvette, megőrizte, majd a megfelelő személynek továbbította1316 1317. A konyhaírnok rangban a konyhamester után következett. Erre a fizetése (240 fi) alapján következtethetünk, amely a konyhamester (600 fi) után a legnagyobb volt, és 60 fl-tal a beszerzőét (Einkäufer) is meghaladta. II. Ferdinánd udvarában az élelmiszer raktárakhoz (Zehgarder) voltak beosztva.131. Étkezés a Habsburg királyi udvarban A Habsburgok királyi és császári udvaraiban - a többi európai uralkodói udvarral összhangban - az uralkodók tendenciaszerűen kezdtek távolságot kiépíteni az étkezések során az őket körülvevő előkelő, magas rangú nemesektől, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy hétköznapokon már nem azok körében étkeztek, hanem visszavonultak a magánszférájukba elkölteni ebédjüket, vacsorájukat. Kivételt csupán a nagyobb ünnepek és ünnepi alkalmak képeztek. Ilyenkor ismét nagy, nyilvános lakomákat tartottak a királyi palota legelegánsabb termében. Az asztalukhoz azonban csak bizonyos kiváltságos személyek (előkelő hercegek, Bécsbe delegált lévő állandó követek) ülhettek le a családtagjaikon (főhercegeken és főhercegnőkön) kívül. Az egyházi és világi méltóságok más asztaloknál kaptak helyet, a meghívottak nagyobb része pedig más termekben étkezett. A lakomák nézők tekintetétől övezve, fényes ceremóniákkal kísérve zajlott. A nyilvános étkezések ceremóniáin továbbra is étekfogók, pohárnokok, szeletelők szolgálták ki az étkezőket, viszont a többi alkalmakkor már a kamarások tették ugyanezt. Bár az uralkodók magántermeikbe visszavonultan étkeztek, rangjuknak megfelelően sok tál étket készítettek asztalukra. I. Ferdinánd asztalára 24-30 tál ételt szolgáltak fel. Utóbb I. Lipót csökkentette a tálak számát, és ebédre csupán 12 tálat, vacsorára pedig 9 rendelt. Böjt idején ebédre 13-t, köztük leves és főzelék mellett halételeket (1-1 sült-, rántott és sóban főtt halételt), kiegészítésül pedig tortát, mandulatortát vagy valamilyen édes tésztát készítettek számára. I. Lipót udvarának egyik furcsasága, hogy a fraucimerek asztalára több ételt rendeltek, mint a császáréra: 24 tálat ebédre és 22 tálat vacsorára, böjti napon pedig 25, illetve 22 tálat.1318 A Habsburg-udvarban a király 11 és 13 közötti időpontban kezdte meg ebédjét, a nyilvános étkezések pedig általában 12.30-kor kezdődtek és körülbelül 14 óráig tartottak. I. Lipót császár (1657-1705), miután spanyol nőt vett feleségül, arról panaszkodott, hogy a spanyolok rá akarják szoktatni arra, hogy 13 és 14 óra között ebédeljen, amit ő túl későinek talált.1319 1315 Haslinger, 1993. 1316Mencik, 1899. 520-521. p. 1317 http://www.univie.ac.at/Geschichte/wienerhof/wienerhof2/grafiken/planl.htm (Megtekintve: 2013. szeptember 23.) 1318 Haslinger, 1993. 20-21. p. 1319 Duindam, 2003. 158. p. 229
