Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MINTÁUL SZOLGÁLHATÓ URALKODÓI UDVAROK - A MOHÁCS ELŐTTI MAGYAR KIRÁLYI UDVAROK
asztal állott; ez sok arany és ezüstedényt kívánt az iváshoz, evéshez• A téren felállított királyi pohárszékről mégsem használtak semmit a lakománál.’’1272 Az esküvő idején a pohárszék első lépcsőjére a tálak és medencék mellé a király és királyné asztalához tartozók poharait és borait tették. Ezenkívül „itt volt elhelyezve egy négy részre osztott, két akós ezüst hordó, melyben négyféle italt tartottak.”'2'1 A királyi pár asztalain kívül még nyolc asztal volt, és mindegyikhez külön pohárszék tartozott, rajtuk kb. 50-50 ezüstedény.1274 Ugyancsak az esküvő fényét emelte, hogy a királyi pár asztalára kerülő ételeket külföldi előkelőségek kísérték. A megrakott tálakat az ország bárói fogták kezükbe, előttük pedig két sziléziai főúr: Frigyes lignitzi és János ratibori herceg, továbbá hajdani apósának, Podjebrád György cseh királynak a fia, Hinko herceg, illetve Újlaki Miklós bosnyák király járt. Beatrix testvérének, Ferencnek az asztalához négy német és cseh főúr vezetésével hordták fel az ételeket.1275 Az esküvői lakomán az ültetési rend mellett más itáliai szokást is átvettek: a királyi asztalnál ülők mindegyikének külön tálban tálalták fel az ételeket (a magyar előkelők ott is közös tálból ettek).1276 A hétköznapi étkezéseken az ünnepi lakomákhoz képest kevésbé gazdagon rakták meg a pohárszékeket. Jellemzően az étkezés során használatos ivóedényeket helyezték rá, amelyek többsége ezüstből készült. Az üvegedények, elsősorban az ekkor már virágzó velenceiek, még csak az itáliai udvarokban nyertek teret az előkelőek asztalain. Beatrix királynő ezért is próbált onnan beszerezni néhány darabot, és egy idő után köztudottá vált, hogy szívesen fogad ajándékként is üvegedényt.1277 Mátyás idején négyszegletű asztaloknál ettek és már használtak térítőt. Hiába érkezett azonban Beatrix egy itáliai udvarból, ahol már a tányér elődjének tekinthető négyszögű vagy kerek fadarab kezdett divatba jönni, Mátyás asztalára terítéskor továbbra is szeletelő kenyereket1278 tettek fel tányér gyanánt. Az étkezéseken még Mátyás király is kézzel evett annak ellenére, hogy volt saját villája. E villát feleségétől kapta, aki szerette volna királyi urát rászoktatni a saját udvarában már természetesnek tartott villahasználatra, azonban Mátyás nem kívánta bevezetni ezt az újítást. Ekkoriban még csak Itáliában használtak villát, a többi európai udvarban nem. A villával való evés elterjedése elsősorban az egyre növekvő higiéniás igényekkel függött össze. Ezért a Mátyás idealizált alakjának megrajzolására törekvő Galeotto a kézzel evés - saját kulturális felfogása szerint barbár - szokását úgy szépíti meg, hogy leírja, a király úgy tudott kézzel enni, hogy „soha mocsok el nem rútította” annak ellenére, hogy közben társalgott, hallgatta az asztali beszélgetéseket vagy az asztali zenét. Galeotto szerint ez valóságos csoda és annak köszönhető, hogy „a királynak természetes erénye a tisztaság, a hazájabeli szokásoktól eltérően igen nagy kedve telik benne”.1279 1272 Bonfini, 1943. 251. p. 1273 Szamota, 1891. 107. p. 1274Csánki, 1884.639. p. 1275 Csánki, 1884. 648. p. 1276Galeotto, 1979. 55. p.; Csánki, 1884- 648. p. 1277 Csánki, 1884. 636. p. 1278 Galeotto, 1979. 56. p. 1279 Galeotto, 1979. 57. p. 222
