Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MINTÁUL SZOLGÁLHATÓ URALKODÓI UDVAROK - A MOHÁCS ELŐTTI MAGYAR KIRÁLYI UDVAROK
kácsok mellett főzött egy János cseh és egy János német szakács is. A segédszakácsokon és szakácsinasokon kívül a konyha személyzethez tartozott ekkor még két húsvágó (camificus) és három konyhai hordár (tragar) is.1260 Az édességeket az udvari cukrász, nevezetesen a budai Engerhard készítette a királyi asztal számára.1261 A budai királyi borospincéket egy ideig bizonyos Farkas és Barnabás nevű pincemesterek gondozták, akikre a kulcsár felügyelt. II. Ulászló egyik kulcsárának, Nagybessenyei Istvánnak a címerén az éberség címerállata, a daru látható fél lábon állva, ami jól kifejezi, hogy a jó kulcsár legnagyobb erénye, hogy gondosan vigyázz arra, ne lopják a bort.1262 II. Lajos udvarában is volt a királyi sáfár mellett kulcsár (claviger) és számvevő (rationista) is. A konyhában nyolc szakács főzött 10 segéd és nyolc apród segítségével, a rendre két konyhaajtónálló felügyelt, az edényeket pedig egy királyi edénymosó tisztította.1263 A magyar királyi udvarokban is alkalmaztak borsolót, de többnyire itt sem sorolták fel őket az összeírásokban, II. Lajos udvarát kivéve, ahol az étekfogók között említenek egy Borsoló Tamást, aki előnevét feltehetőleg nem véletlenül kapta.1264 A királynéknak - az európai szokásoknak megfelelően - külön konyhájuk volt saját szakáccsal; közülük egynek maradt fenn a neve, Pálnak, Beatrix királyné szakácsának.1265 Asztali rendtartás a hétköznapokon és a koronázási lakomákon „Szokásuk volt a magyar királyoknak, hogy bizodalmasan érintkeztek a főemberekkel, nemesekkel Ajtaikat alig őriztették, nagy asztalt tartottak, főembereik közt barátságosan lakmároz- tak, étkezésük alatt ajtajuk nyitva állt.. „”1266 Bonfini szavai szerint tehát a magyar királyokhoz a szolgálatukban álló, éppen az udvarban tartózkodó előkelő főurak könnyedén bejutottak. Mozgásukat, ottani életüket, így étkezésüket sem szabályozták szigorúan: mindig bőségesen megterített asztal várta őket, és ha volt hely, a király asztalához is leülhettek. így volt ez akkoriban a francia és angol királyi udvarban is. Miután azonban Mátyás 1476-ban - első felesége, Podjebrád Katalin halálát követően - másodszor is megnősült (feleségül véve Aragóniái Beatrixot, Aragóniái Ferdinánd nápolyi király leányát, mindez megváltozott. Az itáliai udvarokban ekkor nagyon más keretek között zajlott az élet, mint Európa többi uralkodói vagy főúri udvarában. Ott jóval szigorúbb és szabályozottabb rend határozta meg a mindennapokat, amely sokban hasonlított a későbbi spanyol etikettre. „A királynő jötte után azonban megjavult az asztal, az életnek módja."- írja helyeslőleg az ugyancsak itáliai származású Bonfini.1267 Mátyás már esküvőjük lakodalmi ebédjén szakított a régi hagyományokkal, ameny- nyiben a főasztalhoz, ahol maguk is helyet foglaltak, egyetlen magyar világi vagy egyházi méltóságot sem hívott meg. A budai vár arannyal átszőtt piros selyemmel borított királyi termében felállított főasztalnál kizárólag külföldi előkelőségek - európai királyi, fejedel1260 Engel, 1797. 168., 180. p. 1261 Engel, 1797. 96-97. p. 1262 Zolnay, 1977. 321. p. 1263 Kubinyi, 1995. 323. p. 1264 Fógel, 1917. 227. p. 1265 Kubinyi, 1995. 310. p.; Csánki, 1884. 39. p. 1266 Bonfini, 1943. 75-76. p. 1267 Bonfini, 1943.76-77. p. 219
