Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
FELHASZNÁLT FORRÁSOK - ÍROTT FORRÁSOK
Szakácskönyvek Receptek Nyugat Európában már a középkor kezdetén megjelentek különféle kódexekben. A 14. századból pedig már szakácskönyveknek tekinthető' kéziratos gyűjteményeket ismerünk: angol területró'l a Book of Cookery-t és a Forme of Cury-t,34 Franciaországból a Le Viandier de Taillevent-t és a Le Ménagier de Paris-t, Németországból a Buch von guter spise-t (1350),35 Itáliában pedig e században összesen 13 olasz nyelvű ilyen jellegű kézirat ismert. Európában a nyomtatás kezdetéig a legnagyobb hatású szakácskönyv római volt: Gaius Apicius: De re coquinaria című műve.36 E munka tapasztalt szakácsok számára készült, akiknek elég volt felsorolni a hozzávalókat, hiszen a sütés-főzés fortélyait már ismerték. E szerző ismertségét mutatja, hogy még a 17. század közepén (1643) is említi versében egy kolozsmonostori jezsuita iskolában tanuló magyar diák.37 Az első nyomtatott szakácskönyv Itáliában készült De honesta voluptate et valetudine (1470, Róma) címmel, bizonyos Platina szerzősége alatt. A Platina név valójában két személyt takar: a Vatikáni Könyvtár prefektusát, Bartolomeo Saccit, és egy como-i szakácsot, Marino de Rossit. A recepteket ez utóbbi írta tapasztalat alapján, köznapi olasz nyelven, amit Sacci latinra ültetett át. Ez a szakácskönyv a középkor és reneszánsz találkozási pontján áll, és évtizedekre megihlette az őt követve megjelenő itáliai munkákat. Még a következő híres, és később sokszor kiadott szakácskönyv, a Bartolomeo Scappi jegyezte Dell’ arte del cucunare con il mastro di casa e trinciante (1570, A főzés művészetéről) sem mentes hatásától, bár már inkább a Platina könyvének megjelenése óta bekövetkező változásokat foglalja össze. Az első itáliai nyomtatott szakácskönyvet csak kis lemaradással követte az első német nyomtatott szakácsköny, a Kuchenmaistrey (1485, Nürnberg), amelyet aztán még tizenkétszer adtak ki az elkövetkező 50 év alatt. Aló. században még mindig népszerű könyv38 mellett aztán sorra jelentek meg olyan később ugyancsak kedveké vált szakácsgyűjtemények mint Sebestyén mester Koch und Kellermeisteryje (1581, Frankfurt), Max Rumpolt Einnewkochbuchja (1581, Frankfurt), Anna Wecker Ein köstlich neu kochbuchja (1596, Altorff) és Frantz de Rontzier Kunstbuch von mancherley essenje (1598, Wolfenbüttel).39 Angol területen csak a 16. században kezdtek szakácskönyveket nyomtatni, méghozzá a németeknél szerényebb ütemben: e században csupán három nyomtatott szakácskönyv jelent meg: egy Pynson név alatt kiadott 15. századi gyűjtemény (1500),40 a Proper Newe Booke of Cokerye (1545) és A Book of Cookrye (1591). E két utóbbi egyszerű középkori recepteket tartalmaz.41 A franciáknál a 17. század közepén La Varenne Cuisinier francois című (1651) munkájának megjelenésével indult be a tömeges szakácskönyv kiadás.42 A Magyarországgal szomszédos cseh területen a 15. századból maradtak fenn az első kéziratos receptgyűjtemények, a 16. században pedig már négy szakácskönyvet is 54II. Richard fó'szakácsának munkája. 1375. 33 Egy würzburgi kódex részeként. 36 Megjelent magyarul Hegedűs Zsuzsa és Orlovszky Géza fordításában, és Póczy Klára eló'szavával. Apicius, 1996. 3 ‘ „Aepiciusmk nem volt többféle tál étek" Gúnyvers a kolozsmonostori jezsuita iskoláról. Varga, 1977. 656. p. 38 Negyvenháromszor jelent meg e században! 39 Weiss Adamson, 2002. 183. p. 40 Később mint A Noble Boke of Cookery jelent meg. Napier, 1882. 41 Hieatt, 2002. 37. p. 4" Wheaton, 1983. 113-114. p. 20
