Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS DÍSZLETEI: A POHÁRSZÉK, A TERÍTETT ASZTAL ÉS AZ ÉTELEK
Az étkezés alatt Az étkezők kiszolgálása Az étekfogóknak az étkezés alatt „rendet,” „udvart” álltak az asztal körül. Csendben kellett állniuk, nem szólhattak bele az asztalnál ülők beszélgetésébe, és csak akkor ülhettek le a falnál lévő padokra, ha erre engedélyt kaptak. Ha az első fogás ételei közül az asztalnál ülők már nem ettek többet, az asztalnok intésére lementek a következő fogásért, és az elsőhöz hasonlatos módon az asztalra helyezték a tálakat. Ezután ismét csendben állva várták a következő feladatot. Az utolsó fogásként felhozott gyümölcs és konfektum leszedése után távozhattak ők is enni. Ugyancsak az étkezők mögött állva teljesítették feladataikat a bortöltők, akik arra ügyeltek, hogy mindig legyen mit inniuk az étkezőknek. Az üres poharakat, kupákat átvették, a pohárszékhez vitték, ahol az ott - vagy mellette, a hűtőedényben - álló palackokból a pohárnok bort töltött. Ezek után a teli poharat „pohár alá való csészén", credentiázó csészén vagy tányéron odavitték az asztalhoz és odaadták a tulajdonosának. Az Esterházy családban és Batthyány 1. Adámnál (1657) pohár alá való lábas csészén adták be a poharat,1199 Csáky X. Istvánnál credentiás csészén (1700),1200 Jakusits Annánál „innyaadó vastag ezüst tányéron.”120' ,Az komornyikok, inasok és többen, azkiket az asztal mellé rendeltetnek, szorgalmatosán udvaroljanak, az tányérokat gyakorta tisztítsák és kiváltsák, mindenre, ami szükséges, jó gondot viseljenek..."'202 A bortöltők mellett inasok vagy kifejezetten tányértörlő inasok is álltak, akik a tányérok tisztításáért voltak felelősek. Ez azt jelenti, hogy feltehetőleg minden fogás után elvették a piszkos tányérokat, amit vagy maguk, vagy egy szolgájuk megtisztított, majd ők maguk vagy egy másik inas „tányérkeszekenó'vel” megfogta és beadta.1201 Amikor Nádasdy Tamás udvarával 1654- márciusában rezidenciájától távol volt, valamiért nem volt lehetőség arra, hogy az arra alkalmazott szolgák kimossák az ún. pohárszéki ruhákat, ezért szinte napi rendszerességgel mosatták pénzért. A pohárszéki ruhák között mindig tányértörlőt is mosattak.1204 Más udvarokban az ingóságleltárakban találkozhatunk tányértörlő kendővel: Rhédey Jánosnak például 3 tányértörlő jutott örökségül (1664),1205 Batthyány I. Adám pohárszékládájában is volt három, Károlyi Lászlónak (1672) viszont 20.120é Lányok is részesültek hozományukban a tányér- vagy asztalkendő mellé tányértörlőt is: Barcsay Druzsina (1643) például 5 darab erdélyi vászon tányértörlőt kapott.120' 1199 Komáromy, 1891a. 687. p.; Thaly, 1883. 761. p.; MNL OL P 1322 Lelt. 143., Esterházy Ferenc része a fraknói várban található javakból, 1653. március 25. Eszterházy család hercegi ága. MNL OL P 108 Repositorium 7. fase. E no. 67.; Fraknón 1685-ben .pohár alá lábos csésze". Katona, 1959. 502. p. 1200 „Credentiás csésze egy csolnok forma pohárral együtt " Gróf Csáky István országbíró ingóságainak lajstroma. 1700 márczius 22-23. Bánfai, 1919. 783-784. p. 1201 Jakusith Anna levele Aszalay Istvánnak, 1651. Komáromy, 1891b. 702-703. p. 1202 Lakó, 1982. 45. p. 1205 Nádasdy III. Ferencnél és Esterházy Miklósnál biztosan. Koltai, 2001. 88., 111. p. 1204 Kumorovitz-Kállai, 1959a. 222., 226-227., 230. p. 120:1 Komáromy, 1885. 408. p. 1206 MNL OL P 1322 Lelt. 119/a.; Károlyi Lászlónak a maga és két hajadon leánya: Krisztina és Zsuzsanna számára Munkácson letett ingóiról fölvett leltár 1672. március 31-én. EOL, 31. téka 11. 1207 Pettkó, 1887. 793. p. 205