Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS DÍSZLETEI: A POHÁRSZÉK, A TERÍTETT ASZTAL ÉS AZ ÉTELEK
házában pedig még 10 aranyozott ezüstvillát őriztek.1145 Fia, Esterházy István pohárnoka (1641) pedig már 30 ezüstvillával teríthetett.1146 Néhány évtizeddel később, már a század második felében (1661) a Wesselényi udvar is használt villát: az „asztalra való” eszközök között említenek egy 12 darabos villa és kanál készletet, melyre a pohárnok vigyázott. Ezek közül 4 ezüstvilla és 3 ezüstkanál „romlott” volt, feltehetőleg a használat során rongálódtak meg.1147 Ügy tűnik azonban, hogy nem minden főnemesi udvarban vált a teríték részévé a villa. Batthyány I. Adám udvarában például a pohárnoknál csupán egy pár ezüstkés volt ezüstvillával. Ez arra utalhat, hogy csak urának saját használatára volt nála villa, vagyis Batthyány udvarában, ha használtak egyáltalán villát, akkor mindenki magával hozta az asztalhoz. A Batthyánynál kisebb rangú, a bárói rangot 1656-ban elnyerő Berényi György viszonya igen érdekes ehhez az új evőeszközhöz. A rangemelése előtt férjhez adott lányainak, Katána (1646) és Júliának (1648) hozományul egy-egy ezüstkanalat adott (villával együtt). Ugyanakkor 1656-ban a kinnjáró ezüstnemííi között csupán 5 ezüstkanalat írtak össze, melyek közül az egyik a saját kanala volt. A villa hiánya azért is különös, mert Berényi György 1650-ben feleségül vette Esterházy Zsófiát, aki 12 ezüstvillát kapott hozományként, vagyis náluk már szokásban lehetett a villahasználat, a villával való terítés. Igaz, Berényi tárházában őriztek 4 ezüstvillát, és leánya, Zsuzsanna lakodalma után már 34 ezüstvillát számoltak össze, de mintha ő maga nem honosította volna meg a villahasználatot udvarában.1148 Az ezüstvillák fokozatosan egyre inkább a hozományok részévé is váltak. Eleinte csak az olyan gazdag családoknál, mint a Thurzók: 1603-ban Thurzó Zsuzsa hozományában még csak 10 ezüstvilla és 12 ezüstkanál volt, azonban az 1612-ben férjhez menő Thurzó Borbála már azonos mennyiségű ezüstvillát és ezüstkanalat kapott: 12-12, akárcsak húgai (Mária 1618-ban, Katalin 1620-ban ment férjhez).1149 Az Újfalussy családban ugyanakkor még az 1631-ben férjhez menő Zsuzsanna és az 1641-ben elkelő Judit is csak 12, illetve 10 ezüstkanalat kapott (tehát villát nem).1150 Harminc évvel később (1671) unokahúguk, Üjfalussy Zsuzsanna - akinek apja 1667-ben nyert bárói rangot - már „tizenkét ezüst kalánt” kapott egy tokban „villástúl s késestül.”1151 Ez az az időszak, amikor a főúri hozományokban kezd általánossá válni az ilyen készlet, így tehát a bárói rangot kiérdemlő Üjfalussy András (Zsuzsanna apja) rangjának megfelelően hozománnyal adta férjhez leányát. Gyökeres változások az evőeszközhasználatban. A három evőeszköz használata, egyidejű jelenléte az asztalon egymással összefüggésben alakult át. A villa evés közbeni használatának elterjedése együtt járt a kés funkciójának és alakjának átalakulásával, és ezzel egyidőben mindhárom evőeszköz a terítés részévé vált. 1145 Thaly, 1883. 760. p. 1146 Özvegyének, Thurzó Erzsébetnek az egy évvel későbbi halálakor már csak 18 ezüstvillája és ezüstkanala volt. MNL OL P 108 Repositorum 12. 1147MNLOLE 199 12.cs. V/12.t. 1148 Radvánszky, 1879a. 290., 300., 308., 324-325. p. 1149 Radvánszky, 1879a. 106., 151., 212., 223. p. 1150 Radvánszky, 1879a. 257., 272. p. 1151 Radvánszky, 1879a. 355. p. 196
