Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
FELHASZNÁLT FORRÁSOK - ÍROTT FORRÁSOK
FELHASZNÁLT LORRÁSOK Egy kor étkezési szokásait - hasonlóan a mindennapi élet más területeihez - írott források, tárgyi emlékek és egykorú ábrázolások segítségével lehet leginkább feltárni. A tárgyalt időszakra vonatkozó források mennyisége már jóval több mint az őt megelőző századoké, mégis azt kell mondanunk, hogy különösen a német vagy akár az angol területeken fennmaradt források mennyiségéhez képest elenyésző információt nyújtanak a kutatott témában. Elsősorban az egybefüggő források hiánya zavaró. Nincs egyetlen olyan korabeli főúri udvar, amelynek étkezési szokásairól teljes képet alkothatnánk. Még az oly bő forrásanyaggal rendelkező Batthyány levéltárból is hiányoznak bizonyos forráscsoportok, például az étrendek. Ugyanakkor nincs olyan forráscsoport, amely a tárgyalt időszakban folyamatosan több évből megmaradt volna, vagyis nem követhetőek bennük változások. ÍROTT FORRÁSOK A történész számára az írott források a legelérhetőbbek részben a különféle levéltárakban, másrészt nyomtatott formában. A témánkhoz nagyon sokféle írott forrás hasznosítható, ezek közül a legalapvetőbbek a korabeli étrendek, szakácskönyvek, számadások, leltárak, végrendeletek, utasítások, rendtartások, levelezések, irodalmi alkotások (versek, naplók, regények, úti beszámolók). Étrendek Az egyik legfontosabb forráscsoport e témában, amelyekben azt jegyezték fel naponta, hogy milyen ételek kerültek ebédre és vacsorára az asztalokra, vagyis az elkészített és feltálalt ételekről tájékoztatnak. A ma ismert korabeli étrendek közül némelyiken az is szerepel, hogy kik fogyasztották el az adott ételeket, a másokon pedig azt jegyezték fel, hogy az alapvető alapanyagokból mennyit használtak fel. Érdekes módon az étrendek többsége (négyből három) a Nádasdy udvarból származik. Nem tudjuk, mennyire volt általánosan elterjedt szokás a főúri körökben a napi menü leírása, de különös, hogy miért éppen ennél a családnál maradt fenn három ilyen típusú feljegyzés. A különben igen gazdag Batthyány levéltárból például hiányzik az ilyen jellegű forrás, miközben számos másféle étkezéssel kapcsolatos számadás és élelmiszer limitáció (az asztalokra feladott élelmiszerek mennyiségét közlő forrás ) maradt fenn. Lehetséges, hogy nem minden főúri udvarban jegyezték fel, hogy milyen ételeket főztek? Vagy elterjedt szokás volt ugyan ilyen feljegyzések készítése, csak egyszerűen még a számadásoknál is kevesebbre becsülték ezeket, és ezért hamar a kiselejtezés sorsára jutottak? Nem tudjuk. A különféle jellegű utasításokban természetesen kötelezővé tették az elszámolásokat, de azok a felhasznált élelmiszerek mennyiségére vonatkoztak és nem a feltálalt ételek felsorolására. A Nádasdy-étrendek közül időben az első és egyben a leghosszabb időtartalmú Csejtén készült Nádasdy Pál idejében 1623. november 1. és 1625. augusztus 31. között, és tartalmazza az étkezéseken résztvevők névsorát, amiből kitűnik, hogy az uradalmi alkalmazottak számára készült ételeket írja le. (A továbbiakban „a csejtei uradalmiak étrendje” néven fogom emlí18
