Benda Borbála: Étkezesi szokások a magyar főúri udvarokban a kora újkorban - Archívum Comitatus Castriferrei 6. (Szombathely, 2014)
A MAGYAR FŐÚRI UDVAROK - AZ ÉTKEZÉS TÁRGYAI: AZ ÉTELEK
és vadalmát együtt érlelve a napon készítették belőlük almavizet608 és mindkét gyümölcsből - nemcsak a vadfajtájukból - különféle ételeket is készítettek. Esterházy Istvánnak (1641) augusztus közepétől vettek gyakran szilvát.609 Nádasdy Tamásnak is gyakorta vá- sárlottak;610 egyszer-egyszer megnevezik, hogy besztercei és fejér szilvát. „Ez-ek-közzül, első helyt foglal magának, a Beszterczei, avagy, magva-váló kék szilva: öreg hoszúkás, a kit az Authorok, Magyar-országi szilvának hívnak; azért, hogy Magyarországban legjobb, és egéssegesseb s-édeseb terem.”611 A csejtei uradalmi és a Nádasdy familiáris étrend lejegyzője minden bejegyzését úgy kezdi, hogy „főzettem ebédre" vagy „főzettem vacsorára", és a gyümölcsöket is úgy írja alá, hogy „szilvát", „aszú gyümölcsöt". A Tótfalusi szakácskönyvben szerepel például a „körtvély főve", „alma egészben” vagy „alma-étek” receptje, amelyekben magában fűszerekkel ízesítve főzték vagy rántották ki a gyümölcsöt.612 A Szakácstudományban is leírják, hogyan kell „közönségesen főzni" a körtét,613 és a 16. század végi szakácstöredékben is szerepel egy hasonló recept.614 „Körtvély főve. Méz bűvön, bors, sáfrány, szekfű, fahéj, bor kicseny kell ebben. ” „Körtvély. Ha csak közönségesen akarod főzni, hámozd meg, borban tegyed fel, főzzed erősen, mézeld, borsold, sáfrányozd, gyömbérezd, főzd jól meg, sűrű legyen, rakd ki az tálban, hűljön meg, úgy add fel, mikor az szükség kívánja, melegen is meg lehet. ”615 Ezek alapján talán leginkább fűszerezett befőttként azonosíthatnánk ezeket a főzött gyümölcsöket. Eszerint a csejtei uradalmiak időnként kaptak főzött gyümölcsöt is egy tál ételként: szinte minden hónapban három-öt alkalommal, és mindkét év márciusában kiemelkedően sokszor (tizenkétszer). Ebben a hónapban aszalt gyümölcsöt szolgáltak fel ilyen sokszor, talán hogy fogyjanak a készletek a friss gyümölcs érkezése előtt. Egyébként is jellemző, hogy elsősorban aszalt gyümölcsből való ételek kerültek az asztalukra. A tavaszi-nyári hónapokban egy-két alkalommal meggyet, cseresznyét vagy szilvát is felírtak az étrendbe, májusban viszont egyik évben sem kaptak semmilyen főzött gyümölcsöt. Ami a Nádasdy familiárisokat illeti, asztalukra októberben hat-hat alkalommal került körtéből és almából készült étel, novemberben kilencszer, decemberben tizenkétszer almából és egyszer körtéből készült. Dinnye. Takáts Sándor történész szerint a törökök mögött a magyarok voltak ekkoriban a második legügyesebb dinnye termelők. Szerinte a görögdinnye aló. század közepén terjedt el, addig a sárgadinnye volt ismertebb.616 A kortárs Oláh Miklós is megemlíti ország leírásában (1539), hogy a szántóföldeken számtalan fajtáját termelték a tökkel 608 609 610 611 612 613 614 615 616 Radvánszky, 1879b. 49. p. Április-májusban meggyet, május végén epret. MNL OL P 123 Gazdasági iratok. Kumorovitz-Kállai, 1959a. 27., 30., 42-43., 46-49., 80., 110., 117., 211., 217-218., 221., 225., 230-231., 234-, 236., 240., 267., 277., 280., 283., 296., 304., 318. p.; Kumorovitz - Kállai, 1959b. 63., 75., 79. p. Lippai, 1966. 177. p. Király, 1981. 369., 329., 326. p. Radvánszky, 1893. 202. p. Radvánszky, 1879b. 47. p. Radvánszky, 1893. 195. p. Takáts, 1919. 289. p. 114
