Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
művelés alatt álló földek egy csapásra belterületté, jól eladható építési telekké váltak. A kortársak tízszeres értéknövekedést prognosztizáltak. (Egy 800 öl2 nagyságú mezőgazda- sági művelés alatt álló földterület évente 10-15 Ft hasznot hozott, míg egy ilyen méretű építési telket 3000-4000 Ft-ért lehetett értékesíteni.)322 Az utcanyitás költségeit a tulajdonosok részben természetben - az utcatérbe eső birtokrészeik ingyenes átengedésével -, részben a telkeik után fizetett összeggel fedezték. Az igazságosabb teherviselés érdekében azok a birtokosok, akiknek földjei frek- ventáltabb helyen, a leendő főutcák mentén feküdtek, öl2-enként magasabb egységárat fizettek, mint a félreeső telkek gazdái, akik csak kisebb értéknövekedésre számíthattak. Az érintettek többsége saját érdekét felismerve ingyenesen átengedte telekrészét és befizette a kért összeget, de akadtak olyan kerékkötők is, akik még a busás üzleti haszon reményében sem támogatták az ügyet. Egy részük csupán óvatosságból, vagy közömbösségből vonakodott az anyagi áldozatvállalástól, míg néhány nyerészkedő túlzó elvárásokat támasztva azért nem engedte át földjét közcélra, hogy telkéért a lehető legmagasabb árat csikarhassa ki. 20 olyan birtokos akadt, aki telekrészét átadta ugyan, de a pénzbeli hozzájárulást megtagadta, s így a vállalkozás sikerét veszélyeztette. A városvezetés ezért nyomást gyakorolt rájuk, és rendeletet hozott, hogy e renitens tulajdonosok mindaddig nem kapnak építési engedélyt, míg a rájuk eső költségeket ki nem fizették. Négy birtokos még a földterület ingyenes átengedésére sem mutatott hajlandóságot, ezért velük szemben kisajátítási eljárást indítottak. Emellett nagyvonalú, önkéntes felajánlásokra is akadt példa. Wälder Alajos például saját költségén vásárolt meg egy utcanyitást akadályozó telket és egy házrészt is.320 321 A városi közgyűlés által 1892 tavaszára kitűzött határidőig ugyan még nem került sorra az útvonalak megnyitása, de érdemi előrelépések történtek. Az Érdekeltség megvásárolta a Kőszegi utca 22. és a Gyöngyös utca 27. számú házakat, amelyek a keleti városrész felé nyitandó utcák belvárosi becsatlakozási pontjain álltak. A Kőszegi utcai ún. Braun-féle házat a birtokosok képviseletében dr. Szakács Manó, Wälder Alajos, Trümmer János és Cziffrák Nép. János árverésen vásárolta meg, több mint 10.000 Ft-ért, de annak költségeihez, illetve az utcanyitás és hídépítés egyéb kiadásaihoz az ügy mellett elkötelezett birtokosok mindegyike hozzájárult. A képviselő-testület jóváhagyta a vasút felé irányuló sugárúton az Érdekeltség által építeni szándékolt híd terveit, és engedélyezte, hogy a városi mérnök ellenőrzése mellett megkezdődjön az utcák kitűzése. A közgyűlési határozatot azonban a vármegyei jóváhagyás után dr. Markovics Gyula és társai megfellebbezték. A belügyminiszter - a fellebbezésben foglaltaknak részben helyt adva - a arra utasította a várost, hogy módosítsa az Érdekeltséggel szemben megszabott feltételeket. Egyik lényeges változtatásként ezért a város 1893 tavaszán kikötötte, hogy az új városrészre vonatkozóan az építési engedélyek jóváhagyásakor az Érdekeltségnek csak véleményezési és nem vétójoga lesz. A minisztérium ugyanakkor az Érdekeltség jogi helyzetének és városhoz fűződő viszonyának tisztázására kötelezően előírta, hogy 320 Szombathely haladása. = Vvm., 1890. febr. 16. 1. p.; Szombathely fejlődése és a vasút felé tervezett utczanyitás. = Vvm., 1891. márc. 29. 2. p.; Az utcanyitási tervezet jelen állása. = Vvm., 1892. jan. 10. 2. p. 321 VaML Szvk. Kjkv. 40/1892., 28/1893., 4/1895., 41/1898., 43/1898.; VaML Szévm. ir. 135. dob.; Szombathely haladása. = Vvm., 1890. febr. 16. 1. p., ápr. 13. 2. p.; Az utczanyitás. = Vvm., 1892. jan. 17. 6. p. 121
