Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
veződő társulások kezdeményezéséből születtek, amelyek megvalósításához a városvezetés mindössze adminisztratív segítséget nyújtott. A dualizmus korában létesült többi városrész kialakulása időben jobban elhúzódó folyamatnak bizonyult, s - a keleti városrésztől eltekintve - tervszerűségét illetően is elmaradt az első bővítéstől. A települést átszelő folyók okozta közlekedési problémák, és az urbánus városmagtól való növekvő távolság megnehezítette a technikai kivitelezést és jelentősen növelte a költségeket is. A déli városrész fejlődése (1870-1900) Az 1870-es évektől a déli városrész nyugati peremén, a Rumi utca és a Perint-patak közé ékelődő, közigazgatásilag Operint községhez tartozó térség kiépülése is felgyorsult. A spontán folyamatot a városvezetés az utcák szabályozásával igyekezete ösztönözni. 1871-ben a déli városrészre irányuló forgalom akadálymentesítése érdekében a közgyűlés elrendelte a Kereszt, vagyis a mai Kiskar utca kiszélesítését. Az itt felállított, forgalmi akadályt képező deszkakerítéseket lebontatták, négy háztulajdonos telkéből pedig megvásároltak egy-egy darabot az utca kiszélesítésére. Ugyanekkor elrendelték a Komáromi, azaz a mai Fraknó utcával párhuzamos, attól délre futó névtelen zsákutca (1886-tól Dél, 1946-tól Juhász Gyula utca) jövőbeli folytatólagos megnyitását kelet felé, 8 öl szélességben. Hz az áttörés a Vízmellék, azaz a mai Sorok és Rumi utca között, s egyúttal a déli városrész új tere felé teremtett volna közvetlen kapcsolatot. Közjogilag nehezen értelmezhető a város eljárása, hiszen az említett utcák ekkor még a különálló, szuverén jogokkal rendelkező Operint község területéhez tartoztak. Talán ez is szerepet játszott abban, hogy a zsákutca nyilvánvaló forgalmi előnyökkel járó kifejlesztése ekkor még elmaradt, és a kérdés csak az 1910-es években került újra napirendre. 1871-ben a város a Vízmellék utca déli szakaszán, a vágóhíd közelében is újabb házhelyeket jelölt ki.249 A déli városrész újabb jelentős bővülésére az 1890-es évek második felében került sor, déli irányba. Brenner János 1896-ban a Légszeszgyár utcától délre eső ingatlanain szándékozott új utcákat és építési telkeket kialakítani. A közgyűlés a beterjesztett tervezetet elfogadva hozzájárult, hogy az Óvoda utcát a légszeszgyártól délre egyenes vonalban 18 m szélességben meghosszabbítsák, s rá merőlegesen egy 14 m széles keresztutcát is nyissanak. Brenner János a Rumi postaút keleti felének szabályozásához is ingyenesen átengedett jelentős területeket. Az Óvoda utca szóban forgó déli szakaszán a 20. század elejére kialakult a város második villatelepe.250 A tisztviselői telep és a déli városrész bővítési terve (1909-1918) 1909-ben dr. Stadler Izidor és Eisinger Mór szombathelyi lakosok azzal a kéréssel fordultak a városvezetéshez, hogy a déli városrész nyugati peremén, az egykori püspöki téglavető területén új utcákat nyithassanak. A Dél utcától délre elterülő, a Rumi és a Vízmellék utca közé ékelődő, még beépítetlen területen a városban tapasztalható lakáshiány eny249 A névtelen utca a tulajdonos nevéről, illetve 146. sz. házáról azonosítható be, az 1857. évi kataszteri térkép, és egy 1872. évi háztulajdonos-jegyzék segítségével. Vö. VaML Szvk. Kjkv. 17/1871.; VaML Térképgy. Kát. térk. Szombathely, 1857.; VaML Térképgy. Törzsgy. Szombathely, 1904-; VaML Szombathelyi császári és királyi Megyetörvényszék iratai. Úrbéri törvényszék iratai. 88. dob. Névjegyzék, 1872.; Kárpáti, 1894. 261. p.; Feiszt, 1995. 20., 36. p. 250 VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 353/1896.; VaML Térképgy. Törzsgy. Szombathely, 1904. 96
