Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSNÖVEKEDÉS, UTCANYITÁSOK ÉS VÁROSRENDEZÉSI TÖREKVÉSEK
teremtsen lehetőséget a település déli irányú bővítésére, a főpiacról az óvoda telkén át húzandó utca kijelölésével. A Rumi utcai palántásföldek felosztását is hasonló célból ajánlották. A vasút irányába - az Új utcából a Kőszegi országúton át a „cigányházakig” - egy Szent Márton utcával párhuzamos út, a későbbi Gyár utca megnyitását javasolták.200 A megbízás alapján Dobrovics Ferenc 1865-ben elkészítette a vasút felé vezető új utcák tervrajzát, de a részletes irányelvek alapján kimunkálandó, sok energiát és költséget igénylő, egész városra kiterjedő rendezési terv nem készült el. A bizottság lefektette alapelvek mégis egyfajta városrendezési-városfejlesztési program csírájának tekinthetők, mert bár csak javaslati szinten maradtak, a megfogalmazott világos célok kimutatható hatást gyakoroltak a későbbi fejlesztési tervek kidolgozására.201 Egy megalkotandó városrendezési terv szisztematikus végrehajtását hatékonyan elősegítette volna a település határában elterülő birtokok tagosítása, a birtokstruktúra racionalizálása. Szombathely vezetése ezért szorgalmazta az előnyös következményekkel járó tagosítást, kinyilvánítva, hogy „a város remélhető terjedéséhez képest a már körvomkiztott építkezési köztéreket is lehetőleg összesíteni, s idővel házhelyekké febsztani, s uj utzák vagy nyilvános térek helyéül alkalmazni kell.”202 A tagosítás lehetőséget teremtett volna arra is, hogy a rossz vonalvezetésű dú'lőutakat szabályozzák, és megoldják a vasútvonal által kettévágott parcellák megközelítésének és művelésének problémáját. A korábban már idézett 1864- évi közgyűlési határozat ezért első helyre rangsorolta a tagosítás végrehajtásának szükségességét. A város a folyamat elindítása érdekében az érdekelt birtokosok között 1866-ban aláírási ívet kezdett köröztetni, hogy felmérjék az érintettek hajlandóságát. A kellő mennyiségű beleegyező nyilatkozatot több évig elhúzódó munkával, 1871-re sikerült összegyűjteni. A beterjesztett aláírási ív birtokában a város ekkor rendelhette el a tagosítás megkezdését, és a költségek fedezetére pénzalapot különített el. A munkálatok nagyon vontatottan haladtak, az eredmények elmaradtak az előzetes várakozásoktól. A birtokosok többsége ugyanis úgy szerette volna végrehajtatni a tagosítást, hogy a szükséges utakat a községi ingatlanokból hasítsák ki, sőt a város erdőit és birtokait is fel akarták osztani. Varasdy Károly polgármester ezért 1887-ben már a folyamat leállítását szorgalmazta, a város vagyonvesztésének megelőzésére. Reálisan felmérte az erőfeszítések hiábavalóságát is, a nagyarányú birtokforgalom miatt ismételten jelentkező szétdarabolódási tendencia miatt.203 A tagosítási eljárás útvesztőjében feledésbe merült városrendezési terv ügyét 1869-ben Tulok Imre vetette ismét fel. A Vasmegyei Lapokban megjelent cikkében szükségesnek ítélte, hogy a város fogadjon fel egy mérnököt Szombathely területének felmérésére, az utcavonalak és az építési előírásokat megállapítására.204 A következő évben már a közgyűlésen is újra szóba került „a város területére vonatkozó építkezési általános terv” küszöbön álló elkészítése, de a konkrét intézkedések elmaradtak.205 1870-ben a Szépítő Bizottmány is foglalkozott a kérdéssel, utalva arra, hogy eddig „a város jövőbe200 VaMLSzvk. Kjkv. 26/1864-, 27/1864-; VaML Szvk. Bjkv. Szép. Vál. ir. 2/1864-, 3/1864., 7/1864., 9/1864. 201 VaML Szvk. Kjkv. 57/1865.; VaML Szvt. Acta Mise. IV. köt. 30 cs. 36. sz.; VaML Szvk. Bjkv. Szép. Vál. ir. 59/1865. 202 VaML Vszlgy. 16. sz. 203 VaMLSzvk. Kjkv. 57/1865., 71/1867., 13/1871., 27/1882., 1/1887.; VaML Vszlgy. 16. sz. 204 Szombathely csinosodása érdekében. = VL, 1869. jún. 27. 1. p. 205 VaML Szvt. Tjkv. 11/1870. 80
