Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSFEJLESZTÉS, VÁROSSTRATÉGIA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÜZDELMEK @43
szabású városrendezési munkálatok indultak, a déli városrész megnyitásával megkezdődött a város dualizmus kori területi terjeszkedése.144 Az 1872 januárjában a hivataláról leköszönt Tulok János helyét fél évre Tempel Ferenc városbíró vette át, akinek vezetése alatt lezajlott a szervezeti átalakulás, majd a rendezett tanácsú városként megalakult Szombathely polgármesteri székét elsőként Bárdossy István foglalta el. Vezetése alatta indult meg járdahálózat burkolása, első alkalommal kerül sor a település általános lejtmérésére, a kövezés és a csatornázás szisztematikus fejlesztésének szándékával. Megkezdődött a hosszú évek óta halogatott új városháza építése. A megnövekedett kiadásokat kölcsönből, pótadó emelésével fedezték.145 A polgármester lemondása 1878-ban egy aktív városfejlesztési ciklus lezárulását jelentette. Utóda, Grimm Károly, learathatta a városháza felavatásával járó dicsőséget, ám ezt követően csendes évek köszöntöttek be. A város konvertálta adósságállományát, tovább emelte a pótadót, de a vezetés újabb beruházásokat nem mert kezdeményezni. A járdakövezési program leállt, az úttest-próbakövezést és a csatornahálózat fejlesztését, a vízvezeték létesítését anyagi okokra hivatkozva elvetették. A korszak egyetlen, várostörténeti szempontból előremutató kezdeményezéseként mindössze Operint és Szentmárton községek Szombathelyhez csatolási folyamatának megindítása értékelhető. Ebben a ciklusban jelent meg a város közéletében Éhen Gyula, a századforduló későbbi nagyformátumú polgármestere. Szimbolikus jelentőségű, hogy a takarékos gazdálkodás primátusát hirdető, a költségvetés egyensúlyát minden áron megőrizni kívánó, tradicionális szemléletű Grimm Károly polgármester súlyos személyes összeütközésbe került a fiatal Éhen Gyulával, aki később polgármesterként egy egészen más, korszerű várospolitikai irányvonalat képviselt. Grimm Károly 1885 februárjában bekövetkezett halála után ismét egy aktívabb modernizációs periódus köszöntött be.146 Az 1885 tavaszán polgármesterré választott Varasdy Károly fellépése friss lendületet, minőségi váltást hozott a városvezetési gyakorlatban. Ilyen értelemben elfogadható Katona Attila azon megállapítása, miszerint 1885 Szombathely számára a „fordulat évét” jelentette. A város történetének első deklarált polgármesteri programjával előálló Varasdy egy impulzív, a városfejlődés érdekeit szem előtt tartó városvezetési gyakorlatot honosított meg, amely a továbbiakban nem abszolutizálta a pénzügyi egyensúly megőrzésének fontosságát. (A polgármester oldalán rendkívüli aktívan vett részt a közügyek irányításában a korábbi ciklusban félreállított Éhen Gyula.) Az öntudatra eszmélő város - lehetőségeit felismerve - világos stratégiai célokat fogalmazott meg. Aktivizálódott a lobbitevékenység. A lovassági laktanya megszerzése, a Pozsony-Szombathely vasút megnyitása, és a kereskedelmi iskola létrehozása érdekében nagy energiákat mozgósítottak, teljes sikerrel. A polgármester kezdeményezésre megalakult a település külső képének csinosításán fáradozó Szépítő Egylet, amelybe a város tagokat is delegált. A városvezetés 144 VaML Szvk. Kjkv. 31/1867., 58/1867., 61/1867., 76/1867., 79/1867., 7/1868., 10/1868., 21/1868., 40/1868., 7/1869., 17/1869., 25/1869., 49/1869., 4/1870., 8/1870., 18/1870., 19/1870., 43/1870., 51/1870., 4/1871. 145 VaML Szvk. Kjkv. 1/1872., 17/1872., 53/1872., 67/1872., 16/1873., 27/1873., 30/1873., 31/1873., 43/1873., 68/1873., 93/1873., 1/1874., 39/1874., 37/1874., 41/1874., 60/1874., 16/1877., 62/1877., 72/1877., 16/1878., 28/1878. 146 VaML Szvk. Kjkv. 34/1878., 75/1878., 83/1878., 46/1879., 48/1879., 60/1879., 68/1879., 74/1879., 25/1881., 48/1881., 51/1881., 56/1881., 77/1882., 116/1882., 3/1883., 43/1883., 111/1883., 7/1884., 86/1884., 7/1885. 60
