Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSFEJLESZTÉS, VÁROSSTRATÉGIA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÜZDELMEK @43
fel, majd küldöttséget menesztett a főispánhoz, pártfogó támogatását kérve. 1885 nyarán prominens szombathelyi városatyák is felszólaltak a törvényhatósági bizottság ülésén, amely hamarosan meghozta döntését, s a vármegye érdekére hivatkozva székvárosát jelölte ki az építkezés helyszínéül. Az 1889-ben felavatott laktanya a vármegye és a város összefogásából származó előnyök bizonyságául szolgált, amelyre országszerte számos hasonló példa akadt. A vármegyei vezetés érdemeit elismerve a város díszpolgárai sorába iktatta szentmártoni Radó Kálmán főispánt és Reiszig Ede alispánt, a laktanya ügyében tanúsított segítségükért.78 1893-ban a Honvédelmi Minisztérium elrendelte Szombathelyen egy gyalogzászlóalj, egy hadkiegészítő kerületi parancsnokság és egy kiegészítő zászlóalj elhelyezését. A város magára vállalta a katonaság által kiválasztott telek kisajátítási költségeit, a tervek elkészíttetését és a laktanya felépítését. Az 1896-ban megindult munkálatok költségeinek fedezésére a város egy többszázezer Ft-os kölcsön felvételére kényszerült, amelyhez Széli Kálmán közbenjárásának köszönhetően jutottak. A törlesztőrészletek előteremtéséhez segítségül sietett a vármegye is, rendszeres évi hozzájárulást folyósítva.79 Szombathely 1903-ban kapott hivatalos értesítést a Pozsonyi Császári és Királyi Hadtestparancsnokságról egy tüzérezred laktanya felépítésének eshetőségéről. A város a kínálkozó alkalmat megragadva ígéretet tett a laktanya felépítésére és a szükséges gyakorlóterek megszerzésére, annak ellenére, hogy az előzetes számítások szerint a vállalkozás nem ígérkezett nyereségesnek, mert az építkezésre felveendő kölcsön törlesztőrészleteit a hadsereg által fizetendő térítési díjak nem fedezték volna maradéktalanul. A város ennek ellenére is vállalkozott a beruházásra, a település stratégiai érdekeire hivatkozva. A laktanya tervei is készen álltak már, amikor 1908-ban váratlan fordulat állt be. A kormányzat átszervezésre hivatkozva elállt eredeti szándékától, így a korszak utolsó laktanya-alapítási kísérlete nem sikerült.80 KÖZIGAZGATÁSI INTÉZMÉNYEK, HIVATALOK MEGSZERZÉSE 1876-ban, amikor a sajtó megszellőztette, hogy napirendre került a Királyi ítélőtábla decentralizálása, a város azonmód delegációt indított Budapestre, annak kieszközlésére, hogy az egyik székhelynek Szombathelyt jelöljék ki. A küldöttek a tárgyalásról bíztató pénzügyminiszteri és az igazságügy-miniszteri ígéretekkel tértek haza. A város a cél elérése érdekében az épület felépítésének tetemes költségét is magára vállalta volna, akár hitelfelvétel árán is. Néhány évnyi szünet után az ügy 1880-ban került újra terítékre. Az ítélőtábla egyik osztályának ide helyezése érdekében újabb bizottság utazott a fővárosba, hogy a minisztériumokban megtegye a „szükséges” lépéseket, ám a kormányzat újabb halogatás után csak 1889-ben tűzte napirendre a kérdést. Ekkor a város ismét feliratot készített, amelyet kinyomtatva megküldték a döntés befolyásolására képes politikusoknak, és immár a harmadik küldöttséget is útnak indították az igazságügy-miniszterhez. Eközben természetesen a többi potenciális jelölt, így Győr és Sopron is minden erejét latba vetve próbálkozott számukra kedvező döntést kicsikarni. Az élesedő küzdelem78 VaML Szvk. Kjkv. 69/1879., 64/1881., 13/1883., 1885. júl. 28. nap. el. félsz., 73/1885., 87/1888., 67/1889., 10/1890.; Kárpáti, 1894. 304-307. p.; Körner - Nagy, 2004. 49. p.; Katona, 2006b. 74-75. p. 79 VaML Szvk. Kjkv. 38/1893., 62/1894., 9/1896., 39/1896., 48/1896., 57/1896., 75/1896., 78/1896., 88/1897., 2/1899., 82/1899., 19/1901., 117/1901. 80 VaML Szvk. Kjkv. 32/1903., 44/1904., 139/1904-, 27/1908., 89/1908., 48/1912. 48
