Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
VÁROSFEJLESZTÉS, VÁROSSTRATÉGIA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI KÜZDELMEK @43
VASÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK Mint az 1847. évi példa is mutatta, a vasútvonalak kijelölésekor a vasúti társaságok üzlet- politikai érdekei mellett gazdasági-stratégiai szempontokat is figyelembe vettek, s a vármegyei vezetés is aktívan fellépett székvárosának fejlesztése érdekében. Az 1860-es évek elején a vasút kiépítése újra napirendre került. A város 1862-től akcióba kezdett, hogy a létesítendő Déli Vasút útvonalát Szombathelyen át jelölje ki a kormányzat. Miután 1863- ban a vármegyével összefogva ilyen irányú közös kérelmet terjesztettek az uralkodó elé, és Hollán Ernő is közbenjárt az ügy érdekében, ez év őszén megszületett a Szombathely számára kedvező döntés.63 A vasútvonal 1865. évi megnyitása után is fennmaradt a vármegye és a város között a jó együttműködés. Mivel a partnerek érdekei szerencsésen egybeestek, a rendezett tanácsú Szombathely - vasúti csomóponti szerepének erősítését célzó törekvéseiben - a későbbiekben is mindig bátran számíthatott felettes hatóságának pártfogására. Szombathely az 1860-as évektől a vármegyével karöltve tudatos vasútfejlesztési koncepcióval igyekezett a város fejlődéséhez tartós alapot teremteni. Amikor a Közlekedési Minisztérium tervbe vette a Győr-Graz vonal kiépítését, Vas vármegye mindent elkövetett annak érdekében, hogy „a megyének, és így Szombathely város érdekének is leginkább megfelelő”64 útirányban haladjon majd a vasút. A vármegyei választmány a Győr- Kiscell-Sárvár-Szombathely-Körmend nyomvonalat találta a legmegfelelőbbnek. A város közgyűlése a javaslatot támogatva 1868 elején levélben fordult a szombathelyi kötődésű Horváth Boldizsár igazságügy-miniszterhez, közbenjárását kérve a kérvényezett útirány engedélyezése érdekében. Tulok János városbíró vezetésével egy társulat is alakult, amely aláírásgyűjtésbe kezdett a városban és a környező településeken az új nyomvonal támogatása érdekében.65 Márciusban a vármegye feliratot intézett az országgyűléshez, hangsúlyozva, hogy a lakosság szempontjából a kért útirány módosítást „élet-fontosságúnak"66 tekintik. Ezzel egyidőben a város delegációt menesztett Pestre. A kormánytagokkal és országgyűlési képviselőkkel tárgyaló küldöttség bíztató hírekkel térhetett haza, kedvező fogadtatásra találtak Deák Ferencnél is, aki az ügy érdekében személyes közbenjárását is felajánlotta. 1869 elején a város a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium befolyásos államtitkárától, a szombathelyi származású Hollán Ernő kapott hasonló ígéretet. A több szálon futó sikeres lobbitevékenység révén a vállalkozást végül siker koronázta. Az 1871-1872 folyamán megnyitott, Pest felé közvetlen összeköttetést teremtő vasútvonal döntő módon hozzájárult a város vasúti csomóponti szerepének megerősödéséhez.67 1885-ben Pozsony vezetése a Közmunka- és Közlekedési Minisztériumhoz fordult abból a célból, hogy városuk és Vas vármegye székhelye között közvetlen vasútvonal épülhessen. Az ügy érdekében Szombathely is aktivizálta magát, azonnal felvette a kapcsolatot Pozsony városával és a minisztériummal. 1885 októberében az érintett vármegyék és városok képviselői egyeztető értekezletet tartottak, amelyen végrehajtó bizott63 Kárpáti, 1894- 247. p. 64 VaML Szvk. Kjkv. 7/1868. 65 VaML Szvk. Kjkv. 10/1868.; Tanácskozmányi jegyzőkönyv. = VL, 1868. fehr. 12. 2. p.; Felhívás. = VL, 1868. márc. 4- 1. p. 66 Vasmegye közönségének felirata. = VL, 1868. márc. 11. 2. p. 67 VaML Szvk. Kjkv. 15/1868., 21/1868., 7/1869. 45
