Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)

SZOMBATHELY A DUALIZMUS KORI MAGYAR VÁROSHÁLÓZATBAN

dítva igaz. A 19. század közepére megerősödött település saját teljesítményével, a megszerzett regionális központi szerepkör birtokában vonzotta magához a vasútvonalat. Ez a megállapítás természetesen nem mond ellent annak a vitathatatlan ténynek, hogy a dualizmus időszakában tapasztalható rohamos léptékű városfejlődés egyik fő indukátora, dinamizálója a vasúti csomópontszerep volt.56

A vasút, mint a 19. század egyik legnagyobb húzóerőt kifejtő infrastrukturális tényezője, megjelenése után komplex módon visszahatott Szombathely fejlődésére, és új távlatokat nyitott az eleve jó adottságokkal rendelkező város előtt. A technika vívmányaként az Osztrák-Magyar Monarchia nagyvárosaival létrejött szoros összeköttetés kiemelte a települést félperifériális helyzetéből, és bekapcsolta az ország, illetve Európa vérkeringésébe. A vasút révén a gazdaság és a népesség növekedése új lendületet, ösztönző erőt kapott. A magyarországi viszonylatban szokatlanul erőteljes ütemben kiépülő szárnyvonalak sugaras rendszere kiterjesztette a város vonzáskörzetét, megsokszorozta az áru- és személyforgalmat. A közlekedési csomópontszerep megnövelte a kereskedelmi- és idegenforgalmat, a helyben lakó kereskedők jövedelmét, valamint a város vám- és illeték bevételeit. A vasútnak köszönhetően javuló szállítási feltételek stimulálták a helyi ipar fejlődését is. A nyersanyagok és késztermékek gyors és olcsó célba juttatásának lehetősége sok vállalkozót vonzott a városba, nagyüzemek sora telepedhetett meg. A vasút közvetlenül is teremtett munkaalkalmakat. A nagyszámú forgalmi személyzet mellett a működést kiszolgáló adminisztratív és ipari-műszaki létesítmények is új munkalehetőségek tömegét hozták létre. A Nyugat-Dunántúl vasútforgalmi és -igazgatási központjaként Szombathely vonzó lehetőséget kínált különböző állami szervek, hivatalok ide helyezésére. Az egyre nagyobb számban megtelepülő közigazgatási, államigazgatási intézmények tovább erősítették a városi funkciókat, a központi szerepkörök halmozásával Szombathely a régió elsőrangú közigazgatási-gazdasági centruma lett. A vasút munkaerőigénye, illetve az iparban és a szolgáltató szektorban áttételesen indukált munkaerőhiány fellépése felgyorsította a népesség Szombathelyre áramlását. A gyorsan növekvő lakosság ellátásának szükségszerűsége fokozta a helyi ipar és szolgáltatási szektor megrendeléseit, és hathatós módon hozzájárult a település gazdasági erejének és adóbevételeinek növekedéséhez. A vasút megjelenésével tehát egy többszörösen visszacsatoló öngerjesztő mechanizmusú fejlődési folyamat indult be.57 A vasút gazdaságdinamizáló szerepét már a kortársak is világosan felismerték: „Ezen vasúti hálózat által nyert kedvező összeköttetéseink nagy tényezők voltak váltó üzlet, s pénzforgalmi viszonyaink szerencsés kifejlődésére és fokozására; pénzintézeteink, iparosaink és nagykereskedőink felszaporodására.”58 - hangzott el az értékelés 1877-ben a városi közgyűlésen. A vasút nélkül Szombathely a dualizmus időszakában soha nem juthatott volna el arra a fejlettségi szintre, amelyet sikerült elérnie.

56 Tilcsik, 2003. 111., 125-127., 131., 133. p.

57 Thirring, 1912. 371. p.; Makoviczky, 1934. 26. p.; Brenner, 1959. 142-146. p.; Granasztói, 1982. 147. p.; Erdősi, 1984- 58. p.; Beluszky - Győri, 2005. 60. p.; Csendes, 2005a. 7. p.; Csapó - Kocsis, 2006. 20. p.

58 VaML Szvk. Kjkv. 16/1877.'

42