Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK ÉS A VÁROS PÉNZÜGYEI
város által kezelt különböző alapok pénztartalékából vettek fel „belső kölcsönt”, ami gyors és olcsó hitelhez juttatta a házipénztárt. Annak ellenére azonban, hogy ezekkel az erőátcsoportosításokkal „házon belül” meg tudták oldani a forráshiányból származó problémákat, az eljárás ugyanúgy fokozta az eladósodást és növelte hiányt, mintha külső piaci szereplők folyósították volna a kölcsönöket.) A pénzügyi összeomlás rémképétől megrettent képviselők a kialakult válsághelyzet áttekintésére, és a városvezetés esetleges felelősségének megállapítására vizsgálóbizottságot hoztak létre, egy független állami ellenőr bevonása mellett. A pénzügyminisztérium által Szombathelyre küldött Szmida Lajos számtanácsos vezetésével működő testület áttekintette az 1908. évi zárszámadást, az 1909. évi pótköltségvetést, és a város számviteli gyakorlatát. Az 1910 novemberére lezárult vizsgálat csak a különböző alapok pénzének felhasználása körül állapított meg kisebb eljárási szabálytalanságokat, úgy ítélve meg a helyzetet, hogy a tanács túlságosan szabad kezet kapott az alapok vagyonának kezelését illetően, és a megengedettnél nagyobb összegeket felvéve túllépte a költségvetés kereteit.1137 Nyilvánvalóvá vált ugyanakkor, hogy pénzügyi jellegű visszaélések nem történtek. A közgyűlés határozatban jelentette ki, hogy „sem sikkasztás, sem hűtlen kezelés, vagy egyéb rosszakaratú cselekmény nem történt, hanem az összes kiadások tényleg városi célokra fordittattak; ...az evégből - habár szabálytalanul - igénybe vett úgynevezett alapok nem idegen tulajdont képeznek, hanem eredetileg is mint a város tulajdona a város kiadásainak fedezésére voltak szánva és ily célokra használtattak is fel"1'38, s e pénzalapok igénybevétele nélkül pótköltségvetésekre, illetve a pótadó emelésére lett volna szükség. A képviselők megállapították, hogy „a tanács és a polgármester jóhiszeműen jártak el", s „az elöljáróságnak jelzett eljárása - noha formailag nem helyeselhető' - a városra anyagi sérelemmel nem járt."1139 A költségvetés túllépése és a felhatalmazás nélküli kiadások ügyében felmentették az elöljáróságot. Az egész ügy tanulságaként egy bizottságot is létrehoztak a modern számviteli elvek bevezetése, és a számvitel gyakorlat gyökeres átalakítása érdekében. A város a későbbiekben sem tudott azonban teljesen lemondani az alapok pénzének felhasználásáról (2. függelék táblázat), de ettől kezdve a fedezet nélküli nagyobb kiadásokat szabályos pénzintézeti kölcsönökkel igyekeztek finanszírozni.1140 A költségvetési deficit összege az 1910-es években a korábbi időszakra jellemző ütemet is meghaladva emelkedett, de a bevételek gyarapodása ezzel nagyjából lépést tartott, így a hiány aránya nem növekedett. A városvezetés ezekben az években már nem fokozhatta tovább a lakosság adóterhelését, inkább jövedelemtermelő községi vállalatok alapításával, a városi zálogintézet, a községi takarékpénztár, és a jéggyár létrehozásával próbált meg többletbevételhez jutni. 1918-ban tervbe vették egy temetkezési vállalat felállítását és a telekérték-emelkedési (betterment) adó behozatalát is. 1137 VaML Szvk. Kjkv. 33/1903., 43/1904-, 80/1904., 22/1905., 40/1905., 49/1905., 7/1906., 8/1906., 30/1906., 31/1906., 63/1906., 84/1906., 39/1907., 62/1907., 83/1907., 94/1907., 135/1907., 15/1908., 36/1908., 37/1908., 1909. ápr. 27. közgy. pm. nap. el. félsz., 131/1909., 4/1910., 137/1910., 188/1910., 1910. nov. 10. pm. nap. el. besz.; Megbukott a pótköltségvetés. = Vvm., 1909. nov. 16. 1. p.; Városi közgyűlés eló'tt. = Vvm., 1909. nov. 24. 2. p. 1138 VaML Szvk. Kjkv. 188/1910. 1139 Uo. 1140 Uo. 373
