Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK ÉS A VÁROS PÉNZÜGYEI
évi nagy konverzió után a kölcsönfelvételek üteme lefékezó'dött, ami egyrészről az országban kialakult kedvezó'tlen pénzpiaci helyzetnek, másrészt a város eladósodásának, és nem utolsó sorban annak a következménye volt, hogy a századfordulón megvalósított fejlesztések a település sok problémájára megoldást nyújtottak, és újabb nagyberuházásokra nem volt szükség. A kölcsönpénzek igénybevételének mérséklődő' ütemét jelezte, hogy egy újabb 5 millió K-s konverzióra csak 1917-ben került sor. A város azonban a szigorú költségvetési fegyelem ellenére soha többé nem tudta már nélkülözni a külső forrásokból származó jövedelmeket; a kölcsönök így az 1890-es években elkezdődött gyakorlatnak megfelelően a bevételi oldal állandó elemévé váltak. A költségvetés hiteligénye az 1. világháború éveiben ismét megnőtt. Szombathely vezetése ugyanis feladatának érezvén a lakosság ellátásának megszervezését, többmilliós összegeket fordított a közélelmezésre, szociális célokra és ugyancsak hitelek felvételével teremtette elő a hazafias kötelességből jegyzett állami hadikölcsönkötvények vételárát is. Ebben az időszakban egyre gyakoribbá vált, hogy az eladósodott, jelzáloggal terhelt ingatlan vagyonú város romló hitelképességi megítélése miatt az újabb kölcsönök felvétele érdekében kénytelen volt egyéb vagyontárgyait is „elzálogosítani”, és letétbe helyezett értékpapírjai fedezete ellenében, lombardkölcsön formájában juthatott csak bevételhez.1115 KIADÁSOK A 17. és 21. ábrát összevetve megállapítható, hogy a bevételi és kiadási oldalon mutatkozó elmozdulások, változási tendenciák egymással teljes összhangban álltak, a két görbe szinte teljesen megegyező vonalat futott be, igazodva a gazdasági konjunktúra alakulásához. A görbék 1890-1902 között tapasztalható hirtelen felívelése azonban nem pusztán a kedvező makrogazdasági folyamatok helyi leképeződéseként értelmezhető, hanem a város- igazgatásban bekövetkezett gyökeres szemléletváltás, a szolgáltatásszervező város irányába történt elmozdulás jeleként. A település kiadásai ugyanis korábban - az 1870—1880-as években - még túlnyomórészt a hagyományosan értelmezett rendészeti feladatokból származtak. A kötelezően ellátandó közigazgatási, közbiztonsági, közegészségügyi, oktatási, és szociális feladatok költségei, valamint a városrendezésre, az úthálózat karbantartására, a közvilágítás működtetésére, a város gazdálkodási tevékenységére és a tulajdonában álló épületek fenntartására fordítandó összegek határozták meg együttesen az éves kiadást. 1115 VaML Szvk. Kjkv. 76/1867., 79/1867., 62/1870., 12/1871., 2/1873., 53/1873., 69/1873., 100/1873., 109/1873., 1/1874., 15/1874., 23/1874., 76/1874., 77/1874., 115/1874., 5/1875., 27/1876., 44/1877., 28/1878., 43/1878., 74/1879., 53/1880., 61/1881., 43/1883., 81/1890., 10/1891., 23/1891., 33/1893., 37/1894., 38/1894., 42/1894., 57/1896., 20/1897., 63/1897., 2/1898., 63/1898., 15/1899., 38/1899., 68/1899., 70/1899., 4/1900., 67/1900., 139/1900., 27/1901., 44/1901., 100/1901., 117/1901., 33/1902., 84/1902., 99/1902., 95/1903., 43/1904., 80/1904., 22/1905., 40/1905., 49/1905., 103/1905., 7/1906., 8/1906., 30/1906., 31/1906., 63/1906., 81/1906., 82/1906., 84/1906., 39/1907., 62/1907., 83/1907., 94/1907., 98/1907., 129/1907., 135/1907., 4/1908., 15/1908., 36/1908., 37/1908., 56/1908., 133/1908., 48/1909., 93/1909., 188/1909., 36/1910., 73/1910., 104/1910., 141/1910., 2/1911., 3/1911., 73/1911., 75/1911., 201/1911., 2/1912., 100/1912., 106/1912., 191/1912., 199/1912., 202/1912., 223/1912., 227/1912., 234/1912., 255/1912., 2/1913., 28/1913., 109/1913., 118/1913., 142/1913., 201/1913., 235/1913., 236/1913., 238/1913., 239/1913., 39/1914., 108/1914., 111/1914., 145/1914., 31/1915., 32/1915., 36/1915., 69/1915., 84/1915., 147/1915., 148/1915., 47/1916., 48/1916., 50/1916., 51/1916., 52/1916., 75/1916., 108/1916., 112/1916., 177/1916., 179/1916., 187/1916., 32/1917., 73/1917., 74/1917., 77/1917., 83/1917., 84/1917., 127/1917., 133/1917., 154/1917., 191/1917., 193/1917., 195/1917., 227/1917., 228/1917., 14/1918., 107/1918., 111/1918., 113/1918., 132/1918., 170/1918., 189/1918., 205/1918., 244/1918., 247/1918.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 49/1886., 54/1886.; III. 172/1889., 1.383/1890., 1.211/1891., III. 119/1896., III. 209/1898.; VaMLSzvsz. Zsz. 1901-1918.; Éhen, 1901. 1-128. p.; Harrer, 1910. 3. p.; Sipos, 1996. 91-93., 130. p. 358
