Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
ÚT- ÉS JÁRDABURKOLÁS, UTCARENDEZÉS
Annak érdekében, hogy a lehető legmegbízhatóbb és legkorszerűbb eljárásokat lehessen majd alkalmazni az útburkolás során, a városi költségvetés terhére egy helyi szakemberekből álló bizottságot küldtek külföldi tanulmányútra. A Szilárd Emil városi főmérnök, valamint Trümmer János és Wälder Alajos építőbizottsági tagok alkotta háromfős delegáció 1899 júniusában utazott Németországba. A Bécs, München, Stuttgart, Karlsruhe, Linz, Mainz, Wiesbaden, Frankfurt, Köln, Bréma, Berlin, Hannover, Halle, Lipcse, Drezda, Boroszló útvonalat végigjárva tapasztalatokat gyűjtöttek a különféle kövezési módszerekről, burkolóanyagokról. Mivel Szombathely környékén elérhető közelségben és nagyobb mennyiségben bazalt kő állt rendelkezésre, különösen a Rajna mentén található bazaltbányákat, illetve a környékbeli városok burkolatát tanulmányozták. Az itt szerzett tapasztalatokat a város később jól tudta kamatoztatni, de nélkülözhetetlen segtíséget nyújtott Mihályfi József is, akinek az útmutatása alapján készült el a rendezés pontos menetrendje. A végleges tervek 1899 őszére alakultak ki, amelyeket minisztériumi jóváhagyásra Budapestre küldtek.1062 A „Szombathely r. t. város általános kövezéséhez” készült műszaki leírás 10 oldalban foglalta össze a célkitűzéseket és a burkolási program terveinek megalkotásakor figyelembe vett alapelveket. Az úttestek irányának kijelölésekor - az egyöntetűség és a szabályszerűség érdekében - eltekintettek a meglevő adottságoktól, a hagyományos nyomvonalak kötelező követésétől. Az úttestet mindenhol az utcák közepén helyezték el, és lehetőség szerint úgy jelölték ki vonalát, hogy irányát minél kevesebb alkalommal változtassa, s azt is - a korábbi éles töréspontok helyett - inkább íves átvezetéssel. Az útpályák hosszszelvényében a szintkülönbségeket igyekeztek minimálisra szorítani, amit helyenként leásással, az esetek túlnyomó többségében azonban feltöltéssel értek el. A burkolatok domború, bogárhát keresztszelvénnyel készültek, ami megkönnyítette a csapadékvizek lefolyását. A kocsiutak szélességét a forgalom nagyságának figyelembevételével 6-10 m között állapították meg. Az úttestek és a járdák közé fasorok ültetését tervezték.1063 Az útburkoló anyagok megválasztásakor több szempontra is figyeltek. Az alapvető célkitűzés az volt, hogy az egyes utcák a forgalomnak és az igénybevételnek megfelelő burkolatot kapjanak. Figyelemmel kellett lenni ugyanakkor a város anyagi erejének korlátáira, és arra is, hogy a felhasználandó kőanyagot lehetőleg olcsón és közelről lehessen beszerezni. „Általánosságban az Útburkolatok nemét és anyagát ... a forgalom nagyságának figyelembe vételével felmerülő összköltségek”1064 határozták meg. Ezt az alapelvet követve a legnagyobb kiterjedésben bazalt-makadám utak létesítését irányozták elő, mivel az ehhez szükséges kőzúzalékot Szombathelyen olcsón be tudták szerezni. A döntéshozók Mihályfi József szakvéleményének ismeretében tudatában voltak annak, hogy ez a burkolattípus nem a legkiválóbb minőségű, de a realitásokra való tekintettel a város egyelőre nem 1062 VaML Szvk. Kjkv. 6/1899., 24/1899., 78/1899., 132/1899., 157/1899., 161/1899.; VaML Szv. MH Mú'sz. ir. 9. dob.; Utczáink burkolása. = Vvm., 1899. ápr. 16. 3. p.; Az utcza-tervezéshez. = Vvm., 1899. jún. 4- 2. p.; Külföldi tanulmányút a kövezés ügyében. = Vvm., 1897. jún. 4. 5. p.; A szombat- helyi kövezési bizottság külföldön. = Vvm., 1897. jún. 18. 7. p.; Az általános utcza-kövezés tervei. = Vvm., 1899. aug. 13. 5. p.; Az utczakövezési tervek végleges megállapítása. = Vvm., 1899. szept. 10. 5. p.; Bodányi, 1910. 38-39. p. 1061 VaML Szv. MH Mú'sz. ir. 9. dob.; Utczarendezés. = Vvm., 1902. ápr. 4. 3. p.; Bodányi, 1910. 40. p. 1064 VaML Szv. MH Mú'sz. ir. 9. dob. ált. köv. leír. 329
