Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
ÚT- ÉS JÁRDABURKOLÁS, UTCARENDEZÉS
visszatérve az utcákon az elkövetkezendő években is bazalt és trachit kőzúzalékot téríttetett szét.1027 A hagyományos technológia azonban az utak folyamatos karbantartása mellett sem felelt már meg a korabeli igényeknek, nem biztosította a kényelmes és biztonságos közlekedés feltételeit. A sajtóban megjelenő' publicisztikák is figyelmeztették a döntéshozó városatyákat, hogy „az utczakövezés ... oly szükségesség, mely elül egy haladni, emelkedni óhajtó városnak kitérni nem lehet.”1028 Az 1880-as évek közepére településszerte megszaporodtak a panaszos hangok, 1885-ben a közgyűlés is napirendre tűzte a kérdés tárgyalását.1029 A képviselők elismerték, hogy a lakosság részéről érkező bírálatok jogosak, s egyes utcák valóban „oly rossz karban vannak, hogy ma holnap a közlekedés rajtuk lehetetlenné válik.”1030 A rendelkezésre álló szűkös költségvetési keretet jól ismerő' képviselők azonban az úthálózat gyökeres rekonstrukciójának gondolatát fel sem merték vetni, megelégedtek a hagyományos karbantartási munkák elrendelésével.1031 AZ UTCAKÖVEZÉS KEZDETEI A városvezetés az 1880-as évek közepére jutott el arra a felismerésre, hogy a település úthálózatát az új kor igényeinek megfelelő színvonalra kell emelni, s hogy ezen kötelezettség alól a közgyűlés nem bújhat ki. Bár az utakat egyelőre még továbbra is a hagyományos technológiával gondozták, 1885-ben életre hívtak egy bizottságot, amely a kövezetvám bevezetésének előkészítését kapta feladatául. A vámszedési jog elnyerésétől remélte ugyanis a város, hogy hozzájuthat az úthálózat fejlesztéséhez szükséges anyagi forrásokhoz, mert saját erőből az utcák kikövezését nyilvánvalóan képtelen lett volna megvalósítani. A vámszedési jog elnyeréséért folyamodó kérvényt megszövegező bizottság tagjai sorában ott szerepelt két későbbi polgármester, Szabó Ernő és Éhen Gyula neve is.1032 A kövező bizottság 1887 elejére kidolgozta a városi utak burkolási programját. A Széchenyi István tértől az Úri utcán, a Horváth Boldizsár téren és Gyöngyös utcán át a vasúti pályaudvarig első osztályú gránit kockakő burkolat kiépítését látták célszerűnek. A Forró, Kőszegi és Óvoda utcákba másodosztályú gránitburkolatot szántak. A közgyűlés támogatta az előterjesztést, és a részletes tervek kidolgozásának előkészületeként utasította a városi mérnököt Szombathely összes utcájának felmérésére.1033 1034 A képviselők belátva, hogy „Szombathely, mint rohamosan fejlődő város, az utczák kövezését már el nem odázhatja”,'m s tudva, hogy a vámszedési jog elnyerésére addig nincs esély, míg a munkálatok ténylegesen meg nem indulnak, elrendelték a programban megjelölt útvonalba eső úri utca burkolását. Ez a döntés a kövezetvám bevezetésére irányuló első komoly lépést jelentette. Ezt felismerték a helybeli fuvarosok is, akik természetszerűleg ellenérdekeltek voltak a majdan általuk fizetendő új vám kivetésében, ezért Deutsch I. M. gabonakerekedő vezetésével megfellebbezték a közgyűlés határozatát. Legfelsőbb 1027 VaML Szvk. Kjkv. 50/1880., 25/1881., 13/1882.; VaML Szv. pg. Közig. ir. II. 143/1882., II. 178/1884.; Kövezés. = VL, 1881. máj. 15. 2. p. 1028 Szombathely jövője érdekében. = VL, 1881. júl. 3. 1. p. 1029 VaML Szvk. Kjkv. 98/1885.; VaML Szv. pg. Közig. ir. II. 51/1884. 1030 VaML Szvk. Kjkv. 98/1885. 1031 VaML Szvk. Kjkv. 98/1885., 1/1886. 1032 VaML Szvk. Kjkv. 39/1885., 30/1886., 1/1887. 1033 VaML Szvk. Kjkv. 1/1887.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 4/1889. 1034 VaML Szvk. Kjkv. 4/1887. 320
