Melega Miklós: A modern város születése; Szombathely infrastrukturális fejlődése a dualizmus korában - Archívum Comitatus Castriferrei 5. (Szombathely, 2012)
ÚT- ÉS JÁRDABURKOLÁS, UTCARENDEZÉS
a magyar cég felsődemai bányáiból szállították a helyszínre, ahol nagy olvasztóüstökben készítették elő a felhasználásra. A járdák alapját 10 cm vastag beton alkotta, amire 2 cm aszfaltréteget öntöttek. Kapubejáróknál erősebb burkolatot alkalmaztak, 12 cm-es betonnal és 3 cm vastag, kétszer öntött aszfalttal. A járda szélét betonba ágyazott, élére állított, nagy kopásállóságú keramitszegéllyel rakták ki. Az aszfaltozás költségei - amelyet a cégnek utóbb megtérítettek - a korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően a háztulajdonosokat terhelték. A vékonyabb burkolat egységára 3 Ft 95 kr/m2, a vastagabbé 5 Ft 25 kr/m2 volt, ami a szegélykeramit 2 Ft/fm költségével egészült ki. Az aszfaltozás egységára egyáltalán nem haladta meg a gránit kövezetét, sőt némileg olcsóbb is volt annál, tehát az ebbéli félelmek megalapozatlannak bizonyultak. A Magyar Aszfalt Rt. ráadásul 15 évi garanciát is adott munkájára, míg a kövezett járdák esetében a kivitelezőket ilyen jótállási kötelezettség nem terhelte, és a később szükségessé váló javításokról a településnek kellett gondoskodnia.9'9 A rövid járdaszakasz osztatlan sikert váltott ki a helyi lakosok körében. A sajtó az új burkolat legfőbb erényének az egyenletes járófelszínt nevezte, amelyen már nem kellett többé bokaficamtól tartani, mint „a Forró-utcza pokoli kövezetén, vagy a szentmártoni kátyúkban.”979 980 A Vasvármegye tudósítója több lelkes kommentárt is közölt, kiemelve annak jelentőségét, hogy minden városlakó saját tapasztalatából „meggyőződhetett arról, hogy a hepe-hupás, göröngyös és folytonos süllyedésnek alávetett járdáinkhoz képest minő megbecsülhetetlen kényelmet nyújt az uj járda.”981 982 Néhányan egyenesen azt javasolták, hogy a tanács azonnal szedesse fel a korábbi időszak „silány kövezeteit” 981 s aszfaltozzanak helyette. A Vasvármegye egyértelműen az aszfaltozás ügyének lelkes támogatója lett, a helyi lakosság körében tájékoztató propagandába kezdett az új burkolóanyag előnyeinek közismertté tételére.983 984 A sajtóorgánum a kövezésnél olcsóbb, tartósabb, kényelmesebb technológia alkalmazása mellett érvelve magyar nagyvárosok példáját állította a szombathelyiek elé: „számos vidéki város példája utal minket arra, hogy ósdi csökönyösségből, a megszokott rossz iránti hajlamból ne mellőzzük továbbra a minden tekintetben jót, hasznosat, előnyöst.”w A közvélemény meggyőzése azonban nem bizonyult egyszerű feladatnak, mert a kövezéses technológia hívei az aszfalt vélt, vagy valós hiányosságaiba kapaszkodva igyekeztek maguknak híveket toborozni. Az ellenpropagandát folytatók kétségbe vonták az aszfalt megfelelő tartósságát és terheléssel szembeni ellenálló képességét. A Magyar Aszfalt Rt. a kételyek eloszlatására 1891-ben egy kőtömbökkel megrakott 30 q-s kocsit húzatott végig demonstrációs céllal a próbajárdán, ezzel is bizonyítva a burkolat terhelhetőségét.985 A burkolóanyagokkal kapcsolatban a sajtóban kialakult vita a közgyűlésen is szóba került. Szabó Ernő polgármester egy felszólalásában kijelentette, hogy a próbajárda létesítésének fő oka az volt, hogy „ezen burkolati anyag ellen némelyek által 979 VaML Szvk. Kjkv. 91/1890.; VaML Szv. pg. Közig. ir. III. 4/1889.; VaML Szv. MH lg. ir. 94/1890.; Az aszfalt járda. = Vvm., 1890. nov. 23. 7. p. 980 Az aszfalt járda. = Vvm., 1890. nov. 23. 7. p. 98' Járdáink állapota. = Vvm., 1891. febr. 22. 3. p. 982 Az úri-utczai aszfaltjárda. = Vvm., 1891. jan. 4- 5. p. 983 Járdáink állapota. = Vvm., 1891. febr. 22. 3. p.; Gyalogjárdáink rendezése. = Vvm., 1891. márc. 8. 2. p. 984 Járdáink állapota. = Vvm., 1891. febr. 22. 3. p. 985 Járdáink állapota. = Vvm., 1891. márc. 1. 4- p.; Járda-próba. = Vvm., 1891. márc. 8. 5. p.; Közönség köréből. = Vvm., 1893. aug. 20. 6. p. 311
